Elindulhat a Baumag Straitégiai Fejlesztési Szövetkezet (BSFSZ) felszámolása, miután az ezt elrendelő végzés ellen nem fog fellebbezni a szövetkezet – tájékoztatta lapunkat írásban Balázs László, aki bár a másik Baumag nevet viselő szövetkezetnek az elnöke, a fent említett szövetkezet nevében is eljárhat. A pórul járt befektetők azonban ettől aligha remélhetik kilátástalannak tűnő helyzetük jobbra fordulását, hiszen vagyonuk nem itt, hanem a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetben (BVSZ) fekszik.
KAVARODÁS. „Fogalmuk sem volt a befektetőknek arról, hogy több Baumag szövetkezet is létezik, a cégcsoport pénzgyűjtésre kidolgozott konstrukcióját nem is értették. Az emberek többsége úgy adta oda a pénzét, mintha bankbetétbe helyezte volna a megtakarítását” – ecseteli a mostani patthelyzet hátterét Patyi István, aki károsultként több befektetővel együtt próbálja érvényesíteni érdekei. A konstrukció valóban meglehetősen bonyolult: a Baumag-csoporthoz tartozó vállalakozások finanszírozásához oly módon gyűjtöttek forrást, hogy míg a befektetők a BSFSZ-ben lettek tagok, addig pénzüket a BVSZ-be fektették, ahol pedig külső üzletrész-tulajdonosokká váltak (Figyelő, 2004/12. szám). Később, a „futamidő végén” az így keletkező BVSZ-üzletrészeket vásárolta vissza tőlük a BSFSZ magasabb áron. Ilyen módon keletkezett tehát hozam a befektetéseken. A BSFSZ azonban októberben fizetésképtelenné vált. Jóllehet, a befektetőknek jogában áll számon kérni e szövetkezeten, hogy tegyen eleget fizetési kötelezettségének, ha annak nincs vagyona, akkor az emberek a most induló felszámolás során sem juthatnak hozzá a pénzükhöz.
Egyelőre tehát nem látni, hogy a pénz – ha részben vagy egészében meglesz – milyen úton-módon juthat majd vissza az eredeti tulajdonosához. Mindazonáltal jó volna tisztán látni abban a kérdésben, hogy a másik szövetkezet, ahová a 12,5 ezer tagnak a papíron ma 39 milliárdot érő vagyona került, valójában mekkora értéket képvisel. Míg a 2002-es mérlegben a saját tőke 75 milliárd forinttal szerepelt, Balázs László szerint a BVSZ vagyon három éven belül – zavartalan működés mellett – 104 milliárdra duzzadna a már elindított beruházásoknak köszönhetően. Ezzel szemben mindössze 10-13 milliárd forintra tette a Baumag piaci értékét több, a szövetkezetet némiképp ismerő, lapunknak névtelenül nyilatkozó szakértő.
A valódi értéket próbálja kideríteni a rendőrség is, amely csalás gyanújával nyomoz, munkatársai azonban számos kereszttulajdonlással bonyolított cégcsoport vagyonának értékelésével csak lassan haladnak. „Jelenleg már van ügyfél-listánk, így fel tudjuk mérni, mekkora a követelés” – tájékoztatta a Figyelőt a nyomozás eddigi eredményéről Péntek József, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) vizsgálati főosztályának gazdaságvédelmi osztályvezetője. A pénzükért a szövetkezet ajtaján kopogtatók mellett egyre nő a feljelentők száma is, eddig mintegy 600-700-an döntöttek úgy, hogy a rendőrséghez fordulnak, összesen mintegy 2 milliárdos követelésükkel.
SZÉLJEGYEK. Időközben elkezdődött a BVSZ-vagyon egy részének értékesítése is. Bár a tagok befektetése a BVSZ-ben van, ide hiába folyik pénz, e bevételből a károsultak kezébe aligha kerül valami, hiszen e szövetkezetet semmi nem kötelezi a tulajdonosi üzletrészek visszavásárlására. Néhányan ráadásul éppen a vagyon értékesítését igyekeznek megakadályozni azzal, hogy követelésük fejében széljegyeket jegyeztetnek be a BVSZ leányvállalkozásainak ingatlanjaira. „A széljegyek igen nagy ötletességről tesznek tanúbizonyságot, a paletta a perfeljegyzés iránti kérelemtől kezdve a végrehajtási jogon keresztül a jelzálogjog bejegyzéséig terjed” – írta lapunknak Balázs. A BVSZ kérte ezek törlését az illetékes földhivataloktól, a benyújtók ellen pedig feljelentést tesznek.
A részjegy-tulajdonosok várhatóan más trükkökkel is próbálkoznak majd, hogy pénzükhöz jussanak. A szakértők azt javasolják: polgári peres eljárásban próbálják érvényesítni a követelésüket, hiszen a büntetőeljárásból akkor sem látnának pénzt, ha kiderülne, hogy csalás történt.
