Valamelyest nőtt a fizetési mérleg első két havi hiánya a megelőző évhez – és különösen az előzetes várakozásokhoz – képest, ám ez a hír nem hatott a forint árfolyamára, a valuta gyengüléséhez éppen elegendőnek bizonyultak az arab nacionalistának tartott személyek letartóztatásáról felröppent híresztelések.
A január-februári folyómérleg-deficit (az újra befektetett 389 millió eurót is beszámítva) 1 milliárd 167 millió euróra rúgott a nem végleges jegybanki számítás szerint, s jó 50 millióval haladja meg az egy évvel korábbi hiányt. Az áruforgalmi egyenleg most már folyamatosan javul, és ezt a statisztikai hivatali becslések is jól mutatják, hiszen a kivitel növekedése folyamatosan és jelentős mértékben meghaladja a behozatal gyarapodásának ütemét. Ezzel szemben romlott a szolgáltatások egyenlege, amiben szerepet játszik, hogy immár csaknem annyit költenek a kiutazó magyarok, mint a beutazó külföldi turisták. Eközben emelkednek a külföldre teljesített kamatkiadások (az első két hónapban ez 184 millió euró volt, szemben az egy évvel korábbi 149 millióval). Mivel azonban februárban meglehetősen nagy, 324 milliós tömegben vettek a külföldiek magyar részvényeket, és a hazai működőtőke-befektetés is nőtt, a folyó hiányt több mint felerészben adósságot nem generáló tételek finanszírozták, szemben a tavalyi első két hónappal, amikor e tételek csak egyharmados arányban segítettek.
A külkereskedelmi forgalmat forintban vizsgálva, az első két havi energiaimport nem érte el a tavalyit (a kőolaj és az olajtermékek importjának viszszaesése miatt), viszont megugrott a behozatal a különféle vegyi alapanyagokból, épületszerelvényekből, bútorból, és számottevően nőtt a ruházati termékekből is. A kivitel vezető ágazata, a híradástechnikai ipar két hónap alatt 302,9 milliárd forintnyi árut szállított ki, itt másfélszeres a növekedés. A tavalyi pangás után lendületet vett a bérmunkaexport: első két havi forintértéke 20 százalékkal nőtt, ráadásul a behozott bérmunkaanyag már megint háromszorosan meghaladja a késztermék-kivitellel együtt elszámolt anyagok értékét, ami további növekedést előlegezhet meg. Az is biztató, hogy az ipari termelés februárban 12,5 százalékkal nőtt az előzetes adatok szerint, ami gyorsulást jelent a januári 7,2 százalék után.
Vajon milyenek a kilátások, folytatódik-e a konjunktúra tavaly ősz óta tapasztalható élénkülése? A jelek e tekintetben most nem egyértelműen kedvezőek. Igaz, idehaza márciusban – a GKI Gazdaságkutató Rt. felmérése szerint – némileg javultak az üzleti várakozások (bár az üzleti bizalmi index még így is jócskán elmarad a múlt év végi értékektől), a legfontosabb külkereskedelmi partner, Németország kilátásai viszont újból romlottak. Az ottani vállalkozások hat hónap után ismét rosszabbnak látják a jelenlegi helyzetüket, az üzleti klíma – várakozásokat is magában foglaló – mutatója pedig az év eleje óta visszaesik. A felmérések szerint ebben a március 11-i madridi robbantás-sorozat és a továbbra is gyengélkedő német kereslet játssza a fő szerepet.
