Előzetes letartóztatásba helyezték a Portocom Rt. négy tagját; úgy tűnik, ezt a Synergon számára ismerős helyzetet nem kerülhették el a notebook-összeszerelők sem. Törvényszerű, hogy a sikeres hazai IT cégek vezetői rács mögött végezzék?
– Egyáltalán nem. Az említett ügy hátterét nem ismerem, ezért nehéz megítélni, mi is történt valójában.
– A Synergon igazgatósági tagjait ért repülőgép-baleset óta most szervezték át először a cég vezetőségét, Ön például helyettesből vezérigazgató lett. Mi az oka az átalakításnak?
– A vezetői struktúra megváltoztatását már akkor eldöntötte a Synergon, amikor a hazai IT piac meghatározó vállalatává vált. Szükséges volt, hogy a tulajdonosi és a menedzsment funkciók szétváljanak, a megvalósítást azonban a repülőgép-szerencsétlenség késleltette. Most tehát egy régen aktuális lépést hajtottunk végre, amely után a stratégiai döntéseket a tulajdonosok hozzák, az operatív funkció pedig az egyes leányvállalatok vezetésében összpontosul.
– Több évi veszteséges működés után az egyáltalán nem pörgő IT piacon, ha csekély mértékben is, de 34 millió forintos adózás utáni eredménnyel 2002-ben ismét nyereséges volt a Synergon. Mi hozta a fordulatot?
– Az elmúlt időszak munkájának gyümölcse érett be akkor, amikor profitról számolhattunk be. Beláttuk, hogy a piac kilencvenes évekre jellemző trendjei megváltoztak, és az üzleti szükségszerűség következtében manapság nagyobb nyereséget ígérő tevékenységekkel foglalkozunk, miközben folyamatosan lépést tartunk a technológia haladásával.
– Az e-banking rendszereket fejlesztő miskolci Interaktív Net Design Németországban vásárolt be. Mi az oka annak, hogy a Synergon még nem próbálkozott Nyugat-Európában?
– Mi a földrajzilag közvetlen környezetünkre koncentrálunk, Nyugat-Európára kevésbé. A növekedési lehetőségek miatt döntöttünk így. A hazai piac egy ideje beszűkült, és mivel a régióban intenzív a fejlődés, leányvállalatainkat itt alapítottuk meg. Horvátországi és csehországi cégeink mellett pedig a legújabb felvásárlási célpontjainkat már jövendő uniós államokban, Szlovéniában és Szlovákiában szemeltük ki.
– Hogyan próbálja kihasználni a Synergon az uniós csatlakozással járó lehetőségeket?
– Az uniós taggá válás az egész cégcsoport számára lehetőségeket jelent. Csak egy példa: Csehország, ahol leányvállaltunk működik, szintén tagállam lesz, így a vámok eltörlésével egyszerűbbé válik például az anyagmozgatás. A bővítés másik ígérete, hogy várhatóan jelentősen megnő az informatikai fejlesztések iránti igény, a gazdasági fejlődés általános gyorsulása pedig szintén kedvező lehet számunkra. További feladatunknak tekintjük, hogyan jelenünk majd meg az unió hagyományos, nyugati piacain. Ez nem is stratégiai célunk, mindazonáltal úgy vélem, a hazánkban valószínűleg megjelenő uniós cégekkel együttműködve nyílhat erre lehetőségünk.
– Befolyásolhatja-e az iraki háború a terjeszkedési terveket?
– A válság közvetlenül nyilván nem érint bennünket, áttételesen azonban mindenképpen. A magyar gazdaság nem elszigetelt, hanem a világgazdaság része, a beruházói kedv csökkenése pedig mindenképp kedvezőtlen számunkra is. A legrosszabb azonban a bizonytalanság, és talán morbid a megjegyzés, de lehet, hogy a globális gazdaság szempontjából jobb lesz, ha egyértelművé válik, lesz-e háború.
– Bár papíron hamarosan tagok leszünk, számtalan tekintetben óriási a lemaradásunk az Európai Unióhoz képest. Ilyen az internet-penetráció is. Elég-e az internettel való ellátottság növekedéséhez a Matáv 25 százalékos tarifacsökkentése, vagy másra is szükség volna az elfogadható „bedrótozottsághoz”?
– A hozzáférés olcsósága csupán egy lépés lehet az internet lefedettség növekedésében. Emellett egyfajta tudásigényre is szükség van, no meg arra, hogy az otthoni felhasználók mellett az internet a vállalkozásoknak is hasznára legyen. Mégpedig üzletileg, mert a cégek e nélkül nem vállalnak új beruházásokat. Ez utóbbi feltétel megvalósítása talán a legnehezebb.
