Ha valakinek maradtak volna kétségei afelől, hogy az SAP német szoftveróriás térdre kényszerítette dotcom korszakbeli ellenfeleit, az is megnyugodhatott a társaság 2002-es eredményei láttán. A bágyadt – egyfelől a háborús félelmek, másfelől pedig a makrogazdasági bizonytalanság beárnyékolta – informatikai piacon az SAP növelni tudta a piaci részesedését, s árbevételét 1 százalékkal, 7,8 milliárd dollárra srófolta fel. Ráadásul a tavalyi utolsó üzleti negyedévre történetének legnagyobb nettó eredményét könyvelhette el a társaság. Mindettől a befektetők annyira el vannak ragadtatva, hogy az SAP részvényeit 19 százalékkal felértékelték 2003 eleje óta – lényegesen nagyobb mértékben, mint az ősellenség Oracle, vagy a többi jelentős szoftverház papírjait. “Jól végeztük a munkánkat a bizonytalan környezet ellenére is” – jegyezte meg nem minden álszerénység nélkül Henning Kagermann, az SAP társ-vezérigazgatója a január végi eredménybeszámoló során.
A gazdasági hírek között ásták el azt az információt, amely minden másnál többet árul el a walldorfi székhelyű IT-vállalkozás új irányáról. Január közepén a vállalat szép csendesen megvált a fő termékét, az integrált vállalatirányítási szoftvercsomagot 1999 óta kiegészítő névtől: mySAP.com helyett my.SAP Business Suite-re keresztelve azt. E mozdulattal maga mögött hagyott az SAP egy szoftvergyártási korszakot – az 1990-es évek közepe óta tartó e-business mániát. A terméknév cseréjével az álmos német városkában székelő világcég valójában azt jelezte, hogy visszatért a gyökereihez, amelyek a valósághoz, s nem a virtuális ábrándvilághoz kötik; olyan szigorúan kialakított szoftvercsomagokat szállít, amelyek a számlázástól a folyamatmenedzsmentig mindent automatizálnak. “Ha az ügyfeleid vállalkozásuk kényes részeit a te szoftvereid segítségével intézik, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy felülj minden divatirányzatnak” – mondja Leo Apotheker, az SAP globális üzletéért felelős igazgatósági tag.
A vállalati imázs újrakozmetikázásánál lényegesen többről van szó. Az internet-boom szédítő napjaiban a start-up cégek azzal ostromolták a piacot, hogy olyan hálózati fejlesztéseket kínáltak – “a lehető legjobb” felkiáltással -, amelyek egy dolgot tudtak jól. A dallasi székhelyű i2 Technologies például hamar vezető pozícióba került a beszállítói hálózatok menedzselésére kifejlesztett szoftvereknél. A Siebel Systems (a kaliforniai San Mateóból) megalkotta azt a virágzó szoftverkategóriát, amely a vállalatoknak lehetővé tette ügyfeleik jobb rendszerezését. Az SAP küzdött a fennmaradásáért, s azzal érvelt, hogy az úgynevezett suite termékük, amelybe – mint Mari néni a tökös-mákos rétesbe – mindent beleraktak, kompatibilitást biztosít és a felhasználók számára hosszú távon kedvezőbb költségszintet garantál.
MEGBÍZHATÓ TANÁCSADÓK. Ez a stratégia nagyon is defenzívnek hangzott a vad kísérletezgetések és az ellenőrizetlen IT-büdzsék időszakában. Ám manapság az ideges vásárlók nagyobb biztonságra vágynak. “Nekik azért van szükségük az SAP-ra, hogy eljátszhassák a megbízható tanácsadó szerepét” – mondja Derek Prior, a Gartner szoftveripari elemzője. Húszezer ügyfelével, amelyek között a világ ezer legnagyobb vállalatának a fele is megtalálható, az SAP már régóta szerves részévé vált a globális üzleti élet irányítóinak. Most pedig régi ügyfeleket nyer vissza, és ugyanakkor újakat is hódit termékeivel, amelyek legalább olyan jók, ha nem jobbak, mint a fiatal konkurenseké. A legújabb trófeák között kell említeni a Lucent Technologiest, a vezető amerikai telekomberendezés-gyártót, valamint a német vegyipari specialistát, a Degussát. Mindennek persze látható eredményei is vannak: a bostoni AMR piackutató intézet szerint az SAP vezető pozícióra tett szert az ügyfélszolgálati és a beszállítóilánc-menedzselő szoftverkategóriákban. “Az átfogó megoldások, a suite-ek nyertek” – mondja Richard Leggett, a Goldmann, Sachs elemzője.
Most az a legfőbb kihívás, hogy az SAP bebiztosítsa sikereit. Az 59 éves Hasso Plattner (aki az 55 éves Kagermannal osztozik az elnöki és vezérigazgatói posztokon) 30 éve a szoftverház vezető stratégája – azóta, amióta négy IBM-es mérnöktársával megalakították a céget. Újabban azonban, úgy tűnik, szívesebben tölti az idejét a jachtja fedélzetén, mintsem az SAP kapitányi hídján. Ahogy közeledik a nyugdíjhoz, Plattner mindinkább átengedni a kormányt a szoftverzsenik fiatalabb generációjának. A legismertebb közülük a 34 éves izraeli mérnök, Shai Agassi, aki azt a TopTier Software nevű céget vezette, amelyet az SAP 2001-ben vásárolt fel. Agassi tavaly óta tagja az igazgatóságnak, s jelenleg az SAP egyik laboratóriumát irányítja a Szilícium-völgyben, ahol olyan technológiákat fejlesztenek, amelyek a különböző szoftverrendszereket kötik össze.
Plattner háttérbe vonulása óta Agassi vezeti a harcot az új SAP szoftvergeneráció kialakításáért. A cég olyan termékeket dob piacra, amelyekkel az ügyfelek SAP és nem-SAP szoftvereket például adattárház rendszerekké kapcsolhatnak össze. Bruce Richardson, az AMR elemzője is azok közé tartozik, akik lelkesednek ezért a megoldásért. “Azt hiszem, ez lesz a következő milliárd dolláros forgalmú termékkategória” – mondja. Emellett az SAP azt is tervezi, hogy felkínál egy NetWeavernek nevezett terméket, amely áthidalja a rivális IT-csoportok közötti technológiai szakadékot (az egyik oldalon a Microsoft, a másikon pedig a Sun Microsystems és az IBM áll). “Sokkal egyszerűbb lenne valamelyik tábort választani – mondja Apotheker – de az általunk felkínált módon az ügyfeleink azt használnak, amit akarnak.”
Új hangnem egy vállalattól, amely eddig arról volt ismert, hogy vásárlóit az “SAP-hitre” térítette. Most, a csökkenő IT-költések idején, a német óriás felismerte, hogy a békés egymás mellett élés néha az egyetlen lehetőség új üzletek megszerzésére. Az elgondolás mindenestre eredményesnek tűnik. A Goldmann Sachs prognózisa szerint az SAP történetében 2003-ban lesz először 1 milliárd dollár fölött a nettó nyereség, köszönhetően a továbbra is szolidan – 1,5 százalékkal – növekvő értékesítési árbevételnek és a rigorózus pénzügyi fegyelemnek.
NAGY ÜGYFELEK CSAPDÁJÁBAN. Ami leginkább hiányzik, az az egészséges gazdasági növekedés. Vegyük csak az SAP fő üzletét, az úgynevezett vállalatirányítási integrált szoftvert, amely lefed mindent, a könyveléstől a megrendeléseken át egészen az ügyfélkiszolgálásig. E termék licencdíja és a bevezetés dollár-tízmilliókba is kerülhet, és az 1 milliárd dollár fölötti árbevételű nagyvállalatok általi vásárlások 2006-ig jócskán vissza fognak esni – vetíti előre a cambridge-i ARC kutatóintézet. Ez pedig nyugtalanító, hiszen az SAP e nagyvállalati körből realizálja bevételeinek 90 százalékát. Éppen ezért újrakezdték korábban sikertelennek bizonyult próbálkozásukat, hogy a kisvállalati körből szerezzenek ügyfeleket, de ez egyben azt is feltételezi, hogy számukra szokatlan értékesítési csatornákat kell kialakítaniuk és udvarolni kell olyan ügyfeleknek is, akik nem ismerik a márkát.
Az SAP amerikai üzlete a másik fájó pont. A negyedik negyedévben 17 százalékkal estek vissza a tengerentúli eladások. Mindez a kemény konkurenciaharcra vezethető vissza, hiszen abban a régióban olyan szoftverszállítókkal kell megküzdenie az SAP-nak, mint a PeopleSoft, a J. D. Edwards, de mindenekelőtt a nagy rivális Oracle.
A horizonton megjelent egy újabb fenyegetés a Microsoft képében, amely az utóbbi két évben két kis üzleti szoftvercsomagot gyártó vállalkozást is felvásárolt összesen 2,6 milliárd dollárért. E cégek – az amerikai Great Plains Software és a dán Navision – termékeit most olyan csomaggá gyúrják össze, amely elemzői vélemények szerint egy napon az SAP konkurensévé válhat – különösen akkor, ha azt a Microsft a nagy üzletekhez ugródeszkaként használja.
Nem kérdés, a német vállalat jól lavíroz. Mindazonáltal Plattnernek ki kell hagynia néhány vitorlás futamot, ha az általa létrehozott vállalatot nyugodt vizeken akarja látni.
