Kisöprik a padlást is

Mészáros Tamás szerint a magánosítási listán szereplő cégek többségének eladásához a kormány döntése szükséges.

Kissé nyögvenyelősen indult el a kormányváltás kapcsán beígért privatizációs hullám, ám úgy tűnik, újra élet költözik az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. Pozsonyi úti székházába. A késlekedés egyértelműen a tavaly októberi önkormányzati választásoknak tudható be. Emiatt a múlt év vége előtt még a privatizációs döntések előkészítése sem kezdődhetett el, hiszen a politikai döntéshozók nem álltak mögé egy olyan kijelentésnek, miszerint a 106 ez idáig állami tulajdonban lévő cégből mindössze 37 maradna hosszabb távon ilyen státusban. A helyhatósági választásokat követően így csak decemberre, illetve az idén januárra kapott zöld utat a magánosítás utolsó nagy szakasza, ekkor kezdődhetett a koncepciók kimunkálása a vagyonkezelő szervezetnél. 

A pár hónap alatt kialakított privatizációs stratégia szerint több mint 80 céget, vagy azok kisebbségi tulajdonrészét kívánják 2005-ig értékesíteni, s valóban csak a törvényben rögzített 37 társaságban marad meg valamilyen formában az állami beleszólás (a fontosabb példákat lásd külön).

Ebben az évben összesen kéttucat kisebb-nagyobb, az ÁPV Rt. kezelésében lévő cég eladása van napirenden. Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnöke úgy véli, a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) az ÁPV Rt.-hez kerülő, s éppen felértékelésre váró cégek közül (lásd külön) rövid távon szintén elkelhet majd jó néhány fontos társaság – mint például a Zsolnay, az Orex -, vagy napirendre kerülhet valamilyen konstrukcióban a Hungexpo magánosítása is.

JÖNNEK A NAGYOK. A hosszú céglistán szereplők többségének eladásához a kormány döntése szükséges – ez a Dunaferr esetében már meg is történt -, s Mészáros Tamás szerint a közeljövőben várhatóan további nagy társaságok is sorra kerülnek. A múlt szerdai kormányülésen a három állami bank – a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), a Postabank és a Konzumbank – eladásáról ugyancsak megszületett a várt határozat. 

A privatizációs gépezet ugyanakkor meglehetősen lassan forog: a teljes folyamat 300-350 napot vesz igénybe – derült ki az elnök szavaiból. Az ÁPV Rt.-nél azonban több koncepció előkészítése már lezajlott, így a bankokon kívül még ebben az évben meg szeretnének válni a Maharttól, az Antenna Hungáriától (AH), a Mol Rt. első részvénycsomagjától, a Bábolna Rt.-től (a ménesbirtokkal együtt), és más agrárcégektől. Ugyanakkor a privatizációs törvény szerint a kiemelt cégek értékesítéséhez kormánydöntések szükségesek. Ezek azonban zömmel még hiányoznak, de az ÁPV Rt. már kidolgozta a lehetséges magánosítási alternatívákat. Az ez évre eladni tervezett cégek ügyében csupán a „zöld jelzésre” vár a vagyonkezelő vezetése.

DÖNTÉS ELŐTT. A Mahart esetében döntést igényel például a Csepeli Szabadkikötő jövője, vagy az a kérdés, hogy az ingatlanvagyont a hajózási céggel együtt, vagy arról leválasztva értékesítsék. „Az AH Rt.-nél a műsorsugárzási koncesszió sorsát kell még rendezni, amúgy mind ez a csomag, mind pedig a Mol-részvények egy része könnyebben eladható, hiszen tőzsdén jegyzett cégekről van szó” – véli Mészáros Tamás.

A kiemelt fontosságú társaságok közül a fentieknek megfelelően a Dunaferr magánosításáról tartanak a legelőrehaladottabb stádiumban a tárgyalások. „A US Steel és a brit-indiai LNM mellett osztrák és ukrán érdeklődőkkel is folytatott előzetes megbeszéléseket az ÁPV Rt.” – erősítette meg a lapértesüléseket Mészáros Tamás. Az elnök hozzátette: az állami tulajdonos tőkeemeléses privatizációt szeretne Dunaújvárosban, úgy, hogy a céget tovább üzemeltetik, megtörténik a több tízmilliárd forint költségű technológiaváltás, s emellett a foglalkoztatás szintje is magas marad. Mészáros szerint az év végére le is zárható a vállalatcsoport eladása. Az unió szabályai amúgy sem engednék, hogy közvetlen állami támogatást kapjanak az acélipari társaságok.

EGYÉRTELMŰ AKARAT. A szükséges kormánydöntéshez az ÁPV Rt. elkészítette javaslatait, s a politikai akarat a Bábolna Rt. és más agrárcégek magánosítása esetében is egyértelmű. Igaz, az agrártársaságok eladása érzékeny kérdés, ezért rendszeres egyeztetés folyik a földművelési tárca és az érintettek közt. A jelenlegi előkészítési stádiumban lévő koncepció egyik alternatívája szerint a vezetők, a dolgozók, a beszállítók valamilyen kedvezményes formában szerezhetnek majd tulajdont, de más pénzügyi befektetők is lehetőséget kapnak résztulajdon vásárlására. Várhatóan ebben az évben fejeződik be a Hungaropharma eladása, s az idei privatizációs tervek közt szerepel a filmgyártás és a filmforgalmazás még állami tulajdonban lévő elemeinek eladása is. Itt azonban több érdekcsoport és ellentét lassíthatja a folyamatot. Sikeres e mellett az ingatlanportfólió értékesítése is: a Hajógyári Sziget lassan eladható lesz, s várhatóan sikerül értékesíteni az ÁPV Rt. Pozsonyi úti székházát is. Az egy éve hivatalban lévő vezetésnek azonban nem kell csomagolnia, nem költözik a vagyonkezelő holding apparátusa: az irodaterületet visszabérlik majd.

Tartós állami kézben
A cégek egy része hosszú távon állami tulajdonban marad, ám a megtartott részvényhányad mennyisége különböző.
100 SZÁZALÉK
• A 19 erdőgazdaság
• Eximbank Rt.
• Mehib Rt.
• Szerencsejáték Rt.
• Tiszavíz Vízerőmű Kft.

50 SZÁZALÉK PLUSZ 1 RÉSZVÉNY
• Hitelgarancia Rt.
• Magyar Posta Rt.
• MVM Rt.

25 SZÁZALÉK PLUSZ 1 RÉSZVÉNY
• Bp. Airport Rt.
• Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.

ARANYRÉSZVÉNY
• CD Hungary Rt.
• Herz Szalámigyár Rt.
• Hungaropharma Rt.
• Hungexpo Rt.
• KAGE Rt.
• Mol Rt.
• OTP Rt.
• Pick Szeged Rt.
• Zsolnay Porcelángyár Rt.