Óvatos duhajok

Bizonyára a könyvelők is felelősek azért, hogy viszonylag kevesen választották az evát – véli Kovács L. Gábor könyvelő. Sokan ugyanis lebeszélték az ügyfelüket erről az adózási módról, attól tartva, hogy elveszítik a megbízót. Ez azonban csak az egyik, s vélhetően nem a fő oka annak, hogy a kezdetekben emlegetett több százezernyi lehetséges adóalany helyett végül mindössze 60 ezren – leginkább fővárosi és pest megyei értelmiségiek – léptek be az egyszerűsített vállalkozói adózók körébe. A komoly érdeklődők sem lehettek sokkal többen, hiszen az adóhatóság alig 5 ezer kérelmet utasított vissza.

„Néhányan megváltak könyvelőjüktől, és mostantól saját maguk vezetik a korábbinál lényegesen egyszerűbb bevételi nyilvántartásukat, a többség azonban maradt eddigi szolgáltatójánál” – mondja Kerekes Anikó, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Mindenekelőtt azok a cégek ragaszkodnak a régi „bútordarabhoz”, amelyek már alkalmazottakat is foglalkoztatnak. Sok helyütt azonban a kényelmi szempontok döntöttek: továbbra sem akarják fejben tartani a különböző határidőket, s a bevallással sem szeretnének bíbelődni.

Pedig az egyszerűsített nyilvántartást vezetőknek nem lenne túl nehéz dolguk: csak a bevételeiket kellene számon tartaniuk, és az adóhatóság felé évente egyszer az eva-bevallást elküldeniük. „Ennek elkészítése nem bonyolultabb az egyéni vállalkozók eddigi bevallásánál, amit sokan maguk végeznek el” – hangsúlyozza Győri Éva, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közigazgatási főtanácsosa. Ráadásul több szakmai szervezet is kidolgozott már nyilvántartási formát az evázóknak. A nemrégiben piacra került első eva-bevallási nyomtatványok a napokban esnek át a tűzkeresztségen.

ELSŐ FIZETÉS. Az evázóknak április 12-e az első határidő, amit be kell tartaniuk. Eddig kell ugyanis befizetni az első negyedéves bevétel után az adóelőleget. A bruttó, azaz az áfával növelt árbevétel 15 százalékát nemcsak a március végéig beérkezett összegekre kell leróni, hanem azon számlák után is, amelyeket legalább 30 nappal korábban állítottak ki, de még nem érkezett meg az átutalás. Bevallást azonban most még nem kell készíteni, csak fizetni kötelező.

Tapasztalatlanságuk okán azonban több meglepetés is érheti az adózókat. Kerekes Anikó szerint azok, akik lemondanak a könyvelőről, nem biztos, hogy tisztában vannak vele, mi is számít pontosan bevételnek. Így például a bankszámlán kapott kamatot is be kell számolni, és a cégautó értékesítése vagy egy értékpapír eladása is növeli a bevételt. Ez utóbbi esetben nemcsak az árfolyamnyereség, hanem a teljes eladási ár után kell megfizetni a 15 százalékot, még akkor is, ha az adózó esetleg árfolyamveszteséggel zárta az üzletet.

A gyermekbetegségekből azonban a jogszabálynak is ki kell gyógyulnia. Az alig néhány hónapja elfogadott, meglehetősen leegyszerűsített törvény máris átesett némi fazonigazításon. Az országgyűlés még a negyedéves befizetés előtt – mondhatni, az utolsó pillanatban – módosította a jogszabályt, elejét véve annak, hogy bizonyos bevételek után kétszer fizessenek az adózók. A változtatás szerint nem kell 15 százalékos adót fizetni azon bevételekért, amelyek tavalyi teljesítés után folytak be 2003-ban, és amelyekre már teljesítették a személyi jövedelemadót vagy társasági adót, illetve áfát. Ugyanakkor ezek a bevételek is beleszámítanak a 15 milliós eva-határba (egyébiránt vannak olyan adózók, akik túllépték e határt; nekik már most be kell nyújtaniuk az eva-bevallást, mert kikerülnek a körből). Azok is megússzák a dupla adózást, akik az egyszeresről tértek át a kettős könyvvitelre, és emiatt korrekciós tételként számoltak el idei bevételt, ezzel az összeggel ugyanis csökkenthetik az eva-alapot.

OLCSÓBBAN. Sok könyvelő egyébként az egyszerűsített nyilvántartást vezetők részére csökkentette a díját. Az egyesületi alelnök információi szerint például ebben a szegmensben mostantól negyedévente kérnek annyit, amennyit korábban havonta, a bevallás elkészítéséért pedig évente egyszer számítanak fel külön díjat. Nem okozhat gondot a társadalombiztosítással kapcsolatos adminisztráció sem, amelyért fejenként és havonta 2 ezer forint körüli összeget kell leróni.

A lapunk által megkérdezett könyvelők között volt, aki 50 százalékkal csökkentette a díjait. Ezt nem az ügyfelek kérésére tette, hanem saját maga mérlegelt. Úgy gondolta, a bevételi nyilvántartást vezetőktől nem kérhet ugyanannyit, mint korábban, hiszen sokkal kevesebb a munkája. Az egyszeres könyvvitelű társaságoknál sem mérsékelte viszont díjait Kovács L. Gábor, aki 2002 végén valamennyi ügyfelével külön-külön átszámolta, hogy annak érdemes-e áttérnie az evára. „Ha némileg csökkent is az adminisztráció, a bérszámfejtést, az adatszolgáltatást továbbra is el kell látni. A könyvelő az összes gondot leveszi az ügyfelek válláról, és nem utolsósorban a felelősséget is ő viseli az elvégzett munkáért” – teszi hozzá Kovács.

A kettős könyvvitelt vezető társaságok könyvelési díja sehol nem változott. Az árak tartását erősítette az a körülmény is, hogy e cégek közül azoknál, ahol az árbevétel meghaladja a 10 millió forintot, még akkor is kötelező mérlegképes könyvelőt alkalmazni, ha a társaság különben az eva-körbe tartozik.

A mintegy 60 ezer evázótól (közülük 36 ezer egyéni vállalkozó, 24 ezer pedig társas vállalkozás) az APEH a 2003-ra tervezett 16 milliárd forintos bevétel időarányos részét várja. Nehéz lenne megmondani, hogy az eva mennyivel hoz többet a költségvetésnek, mint a korábban befizetett adók. Annyi azonban bizonyos, hogy az állam előbb jut bevételhez, hiszen korábban a mostani evázók többsége csak évente egyszer, a tárgyévet követő esztendő februárjában fizette be az áfát, most azonban már negyedévente bevételhez juttatja a költségvetést.

Korábban az evával kapcsolatban olyan félelmek is felmerültek, hogy az új adózási móddal további lökést kap a munkavállalók „kiszervezése” vállalkozóvá. Lapunk információi szerint valóban előfordult ilyen eset, nem tudni azonban, hogy ez az eva hatásaként, vagy egy már korábban elindult folyamat folytatásaként értékelendő-e.