Ma fizethetünk utoljára 1 és 2 forintos érmékkel az üzletekben, szolgáltató helyeken. Szeptember elsejéig a postahivatalokban és a kereskedelmi bankokban elfogadják, illetve beváltják az érméket, a Magyar Nemzeti Banknál ugyanez a határidő 2013. március 1.
Szombattól az is újdonság, hogy a kereskedelmi és szolgáltató helyeken kerekítik a számlák összegét, az 1 és 2-re végződőeket lefelé nullára, a 3-4-re és a 6-7-re végződőeket 5-re, míg a 8-9-re végződőeket a felső tízes felé. Természetesen a pénztáraknál csak a végösszeget kerekítik, nem minden egyes árucikkét. A kerekítések miatt 1-4 forint plusz vagy mínusz „sújthatja” a fogyasztókat egy-egy ügyletnél, ami a szakemberek szerint időtávban kiegyenlíti egymást, így „pénz az ablakban” a kártyás mondás szerint.
Szociálisan felfelé
A társadalombiztosítási és szociális ellátások összegének 5,0 forintra vagy 0,0 forintra kerekítését – a matematikai kerekítési szabályoktól eltérően – felfelé kerekítéssel kell megvalósítani a szabályozás szerint. A szociális juttatásoknál így akkor is 5 végűre kerekítenek, ha az összeg egyébként egy vagy két forintra végződik, s akkor is a felső tizesre, ha hat vagy hét a vége. Ennek indoka, hogy az ellátások döntő többsége megélhetést biztosító alapvető jövedelembevétele a jogosultaknak.
A „szociális” felfelé kerekítés körülbelül 150 millió forint pluszkiadással jár – jelezte korábban Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára -, aki viszont azt is elmondta, hogy az 1 és 2 forintos érmék bevonása évente akár 3-4 milliárd forint megtakarítást jelenthet, ami a pénz kezeléséből, és abból adódik, hogy nem kell a névértéküknél jóval többe kerülő érmék előállítására költeni.
Tudnak róla az emberek
Az MNB februárban megismételte őszi országos reprezentatív felmérését az 1 és 2 forintos érmék bevonásával kapcsolatban. Ezek szerint nemcsak a bevonás időpontjával és körülményeivel kapcsolatban tájékozottabbak az emberek, mint negyedévvel azelőtt, de az akció támogatottsága is nőtt. A megkérdezettek 90 százaléka tekintette megkérdőjelezhetőnek az 1 és 2 forintos érmék a szükségességét.
A válaszadók 85 százaléka nem tartott attól, hogy az aprók bevonása befolyásolná saját anyagi helyzetét, 10 százalékuk pedig kifejezetten pozitív változást remél. A megkérdezettek több mint fele szerint a bevonás nem gyakorol lényeges hatást az ország gazdasági helyzetére, míg csaknem minden harmadik ember gondolja úgy, hogy a pénzbevonás segít az ország gazdasági helyzetén – derült ki a felmérésből.
