A forintra nem a globális hangulat, hanem “spekulatív természetű egyedi tényezők hatnak”, és ebben a helyzetben mind a piac, mind a gazdaság szempontjából az “optimálisnál rosszabb megoldás lenne” a kamatemelés, áll az egyik vezető londoni befektetési ház pénteken kiadott elemzésében.
A Merrill Lynch, amely szokásos heti felzárkózó piaci helyzetértékelése mellett – “Kísérlet az MNB sarokba szorítására” címmel – külön elemzést állított össze a magyarországi árfolyam-fejleményekről, azt írta: ha szükségessé válna a további spekuláció elhárítása, az MNB-nek a kamatemelésen kívül egyéb intézkedések “arzenálja” áll bármikor rendelkezésére. A ház szerint ezek közé tartozik a közvetlen piaci beavatkozás, az árfolyamsáv-paritás eltolása, vagy akár a sáv eltörlése.
A gazdaság a recesszióval flörtöl
A ház szerint tisztán gazdasági szempontból nincs egyetlen olyan ok sem, amely igazolhatná a pénzügypolitikai szigorítást, viszont sok olyan ok van, amely indokolná ennek ellenkezőjét. A gazdaság “a recesszióval flörtöl”: a tavalyi negyedik negyedévben az éves GDP-növekedés alig 0,7 százalékos volt, ami 2-3 százalékpontos negatív kibocsátási rést feltételez a hosszú távú növekedési potenciálhoz mérve.
Ebben a makrokörnyezetben “az infláció összeomlása csak idő kérdése”. Ez a masszív kibocsátási rés példátlan, és ezért a legtöbb fogyasztóiár-előrejelzési modell valószínűleg túlbecsüli a középtávú inflációt, áll a Merrill Lynch elemzésében.
A ház szerint a gazdasági lassulás fő tényezője a belső kereslet tényleges recessziója, és a kamatszint már most is túl magas a gazdasági ciklus jelenlegi szakaszához; a kamatemelés “az utolsó dolog, amire a gazdaságnak most szüksége van”.
Növekvő kockázatok
A Goldman Sachs (GS) befektetési csoport londoni részlege az általa hetente összeállított felzárkózó piaci helyzetelemzések legutóbbi kiadásában például úgy vélte, hogy a jelentősen javuló makroegyensúlyi helyzet ellenére ismét növekvő kockázatokat áraz Magyarországon a piac, a befektetők magas béta, vagyis nagyobb kockázatú kategóriába sorolják a magyar befektetési konstrukciókat, különösen a többi térségbeli gazdasággal összevetve. Ennek következtében sújtják a magyar piacot kockázatleépítési időszakokban rendre nagyobb eladási hullámok, mint a csehet vagy akár a lengyelt.
Lappangó befektetési kételyek
A legutóbbi GS-elemzés szerint a még mindig lappangó befektetői kételyek fő okai közé tartozik, hogy “komoly aggályok” állnak fenn a politikai stabilitással, különösen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pozíciójával kapcsolatban. Az okok közé tartozik emellett, hogy a magyar kormányoknak “nagyon rossz a költségvetési előtörténete” a mindenkori választásokat megelőző két évben, ami kételyeket ébreszt az államháztartási hiánycsökkentés tarthatósága iránt.
A Goldman Sachs a héten rendkívül agresszív magyarországi kamat-előrejelzést adott ki, azt jósolva, hogy az MNB Monetáris Tanácsa már a februári ülésen fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, és az év végéig az így kialakuló 8,00 százalékon hagyja az alapkamatot.
Más vélemény – szükségtelen a kamatemelés
Más térségi elemzők ugyanakkor azzal értenek egyet, hogy nincs szükség kamatemelésre. Michal Dybula, a BNP Paribas közép-európai közgazdásza a héten kiadott új inflációs és GDP-adatokat kommentálva a távirati irodánakk azt mondta, hogy a magyar gazdaságra egyre inkább a stagflációs állapot a jellemző, és ebben a környezetben a magyar jegybank részéről most “súlyos pénzügypolitikai hiba lenne” egy kamatemelés.
