Az elemzők 2007. évre 8 százalék körüli drágulást vártak, decemberre pedig 7,2 százalékot.
Tizenkét hónap alatt, 2006. decemberhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 12 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt, 56,4, az étolaj 40,2, a kenyér 22 százalékkal. Ezek mellett a háztartásienergia-árak emelkedtek az átlag feletti mértékben, 12,5 százalékkal. Jelentősen emelkedtek a járműüzemanyag-árak is, 13 százalékkal.
A kenyér és a zsömle durván drágult (Fotó: MTI)
Vegyes hatások jönnek
2008 első hónapjainak inflációját vegyes hatások alakíthatják: egyfelől több tavalyi árintézkedés hatása esik ki a bázisból az első hónapokban (háztartási energia árak, vizitdíj, gyógyszeráremelés stb.), ugyanakkor az idei év is jelentős hatósági áremelkedésekkel kezdődött, míg az élelmiszerárak emelkedésének még nincs vége – olvasható a Takarékbank gyorselemzésében.
A kormányt hibáztatják
A Fidesz szerint a kormány gazdaságpolitikája miatt emelkedett 8 százalékra tavaly az infláció; Mádi László képviselő közleménye szerint az elszabadult infláció oka az élelmiszer-, valamint az energiaárak jelentős drágulása mellett a kormány drasztikus adóemelése és alkalmatlan gazdaságpolitikája, amelyet a gazdaság szereplői kockázati felárral ellensúlyoznak. A politikus úgy véli: a kormány nem tett határozott lépéseket a pénzromlás csökkentése érdekében, pedig az leginkább a legnehezebb körülmények között élőket sújtja.
Mindezek eredőjeként januárban 7,1 százalékos, decemberben pedig 4,5 százalékos éves inflációra számít a Takarékbank; az árszínvonal emelkedés idén 5,7 százalékos lehet a Takarékbank szerint.
Sokáig nem lesz kamatvágás
Jelenleg nem látunk esélyt kamatcsökkentésre, se az egyelőre emelkedő infláció, se a jelentős kockázatok, se a forint magasan maradt kockázati felára nem indokolja a kamatvágást – írja Suppan Gergely.
A pénzintézet várakozásai szerint az első kamatvágásra júniusig várni kell, mivel néhány, az inflációt érintő kockázat addig tisztázódhat, mint a béremelések mértéke és az inflációs várakozások ereje.
Amennyiben az év közepén jelentős gázáremelésre kerül sor, az inflációs cél elérése 2009 végére tolódik, amennyiben a sajtóhírekben emlegetett áfaemelésre is sor kerül, az inflációs cél elérése 2010 előtt lehetetlenné válik, utóbbi esetben 2009 közepéig is indokolt lehet a kamatok tartása.
