Imre tavaly decemberben úgy határozott, gondol a jövőjére, s nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyit. Útba ejtett egy Budapest Bank-fiókot, megnyitotta a számlát, majd pár nappal később át is utalta rá a legmagasabb adókedvezményt biztosító optimális összeget, 433 ezer forintot.
Hoppon maradt ügyfél
Ezt követően vett a pénzből a bank akkor épp kurrens termékéből, egy garantált alapból. Legközelebb csak az idén májusban jutott eszébe számlája, amikor adóbevallását töltögette. Nem kapta meg ugyanis a 130 ezer forintos állami támogatásra jogosító igazolást a banktól.
Miután telefonon sikertelenül érdeklődött, elment az ominózus fiókba. Ott a kezeit tördelő ügyintéző borzasztóan sajnálta a dolgot, ugyanis kiderült, hogy a frissen nyitott számlájára nyesz megjegyzéssel utalt pénze egy másik számlán landolt. Pedig soha nem is volt korábban a bank ügyfele, nem is nyitott másfajta számlát.
Panasza után két héttel a bank értesítette, hogy ügyének kivizsgálása a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe. A Figyelő megkeresésére a panasziroda munkatársa annyit mondott: nem lehetséges, hogy ugyanaz a számlaszáma egy nyesz és egy normál ügyfélszámlának. Nem sokkal később az iroda két munkatársa mégis arról értesítette Imrét, hogy sajnos nem tudnak adóigazolást küldeni, mivel Imre a befektetési jegyeket nem a nyesz-re helyezte el, hanem normál ügyfélfőszámlára. Pedig ő ilyet nem is akart.
Fehér holló
A történet jelenleg itt tart. Noha az még nem dőlt el, Imre elköszönhet-e a várt adókedvezménytől, maga a döntés, hogy nyesz-t nyisson, ráadásul a Budapest Banknál, nem volt rossz.
Jelenleg ugyanis e pénzintézet az egyetlen, amely egyáltalán nem kér díjat a számlavezetésért, vagyis nagyon jó kondícióval kínálja az egyébként is ügyfélbarát konstrukciót. Mégis, a Figyelő ez irányú kérdezősködésére többen is annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy az Imre esetében hibázó ügyintéző azért nem állhatott a helyzet magaslatán, mert igen ritkán sétál be valaki a fiókba nyesz-nyitási szándékkal.
Ezt támaszthatja alá, hogy míg a konstrukció indulásakor Szalay-Berzeviczy Attila – most távozó – tőzsdeelnök 2006 végére 70 ezer számlát várt, még 2008 első negyedévének végéig is csupán 60 ezret nyitottak az ügyfelek.
„Túl ügyfélbarát”
A Figyelőnek egy neve elhallgatása mellett nyilatkozó pénzügyi közvetítő szerint éppen az a sikertelenség oka, hogy „túl ügyfélbarát” lett a termék. Noha a betett pénzt a nyugdíjig nem lehet kivenni, költségei igen alacsonyak, s az adókedvezmény is nagyon vonzó. Értékesítői szemszögből viszont mindez azt jelenti, hogy nem éri meg eladni, mivel nincs rajta jutalék.
A jogszabály ugyanis szigorúan limitálja, milyen díjakat számolhat fel a számlavezető, ebből pedig egy közvetítőnek már nem sok jutna. Marad tehát a bankfiókos értékesítés, s nyilván ez az oka annak, hogy a piacon kiemelkedően sok eladás annál a két pénzügyi csoportnál mutatkozik, amely a legnagyobb számú értékesítési ponttal rendelkezik: az OTP Bank 25 ezer, az Erste–Magyar Posta páros pedig 21 ezer szerződést kezel, messze többet, mint a többi kereskedelmi bank együttesen (lásd a táblázatot).
Ákos Tamás, az idei első negyedév végén 5 ezer darab nyesz-en 6,9 milliárd forintnyi vagyont kezelő MKB Bank ügyvezető igazgatója szerint azonban más oka van annak, hogy a nyesz eddig nem vált túl népszerűvé. Az emberek ugyanis hozzászoktak, hogy egy kormányváltással könnyen módosulhatnak a befektetések után kapható adókedvezmények. Az MKB-nál ennek ellenére derűlátóan ítélik meg a nyesz jövőjét, és nagy erőket mozgósítanak a termék népszerűsítésére.
Elgondolkodtató az is, hogy míg a megnyitott nyesz-ek száma még most sem érte el a másfél évvel ezelőttre prognosztizáltat, az azokon elhelyezett 80,4 milliárd forint sokkal több, mint amire a Szalay-Berzeviczy anno számított. A magyarázat nyilvánvalóan adódik, ha a számlával rendelkezők korára tekintünk: többségük olyan nyugdíjas, vagy nyugdíjhoz közel álló, aki a számla révén három év elteltével kamatadó-mentesen hozzájuthat a befektetett pénzéhez.
Adóoptimalizáló játék
Nem azok nyitnak tehát számlát, akiknek szánták: a valóban hosszú távon gondolkodó fiatalok-középkorúak előtakarékoskodása helyett a nyugdíj-közeliek adóspórolása a fő motivációs erő. S minthogy több banknál is beszámoltak arról, hogy a nyugdíjasok által nyitott nyesz-ek egy részén élénk tőzsdézés folyik, sejthető, hogy nem az idős emberek spekulációjáról van szó, hanem fiatal családtagjaik használják az apuka, vagy nagypapa számláját az adómentes játékra.
A bankoknál általában az év végén ugrik meg a nyesz-t nyitók száma, illetve a befizetések összege: a fő szempont ebben az esetben is az adóoptimalizálás. Elég ugyanis az év utolsó napján elhelyezni a számlán az új befizetést ahhoz, hogy az adó-visszatérítést igénybe vehesse a megtakarító.
Az Ersténél ugyanakkor sokan vannak olyanok, akik havonta kis összegeket takarítanak meg és ezeket fektetik be. Ők azt az előnyt használják ki, hogy minden újabb befizetésből díjmentesen vásárolható értékpapír. A bankok szerint egyébként a nyesz-esek körében egyre inkább a tőkegarantált alapok válnak a legnépszerűbb befektetési formává.
