A pénzügyi szféra kockázatai ugyanakkor – elsősorban a nemzetközi körülmények romlása miatt – jelentősen növekedtek.
Az ügyfélhitelek állománya a tavalyi első félévihez képest bő 20 százalékkal nőtt, a banki ügyfélbetétek állománya számottevően bővült, a teljes pénzügyi szektor rendelkezésre álló tőkeállománya magas volt.
A tőkejövedelmezőség azonban a nagyobb forrásszerzési költségek, az éles piaci verseny nyomán a bankrendszerben az elmúlt egy év alatt – magas szintről – 5 százalékponttal csökkent.
A részvénypiacon és a forint kötvénypiacon bekövetkezett áresés miatti veszteségek nagy részét a befektetők – így a befektetési alapok, a unit-linked biztosítások ügyfelei, a pénztártagok – eddig nem realizálták – állapítja meg a jelentés; ha az alacsony árfolyamok idején nem igényelnek kifizetést szolgáltatójuktól, megtakarításuk a válságperiódust követően nyereségesebbé válhat.
A működési kockázatokat tekintve a felügyelet különösen fontosnak tartja az ügynökök tevékenységének megfelelő ellenőrzését és a magánnyugdíjpénztáraknál tartósan fennálló befizető-azonosítási probléma megoldását. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy az erősen szórt tulajdonosi szerkezetű pénzügyi szolgáltatóknál a gyenge tulajdonosi ellenőrzés miatt fokozott személyi kockázatok merülnek fel.
A PSZÁF a jelentés szerint folyamatosan nyomon követi a bankrendszer magas kockázatúnak számító likviditási (a bejövő és kimenő pénzek egyenlegére vonatkozó), jövedelmezőségi és tőkehelyzetét.
