Járai Zsigmond kifejtette: a jelenlegi lassú lecsúszást növekedésbe kellene átfordítani, ehhez pedig pénzt kellene pumpálni a gazdaságba, adót kellene csökkenteni, alacsony kamatot kellene tartani. Magyarország nem ezt teszi – tette hozzá.
Az Orbán kormány pénzügyminisztere szerint azért, mert nincs pénz, nincs tartalék, a kormány nem mer adót csökkenteni, fél, hogy nem tudja fedezni az állami kiadásokat. Inkább vállalja azt, hogy nem fizeti ki a 13. havi béreket és szigorítja a nyugdíjkifizetéseket, de az a probléma, hogy ez megszorító csomag, amitől nem fog elindulni a gazdasági növekedés.
Járai Zsigmond szerint sokkal drasztikusabb programokra van szükség, így például fele ekkora parlamentre, fele ennyi minisztériumra és állami alkalmazottra, Audi A8-as helyett 3-6 milliós autókra, olcsóbb metróra és autópályára, az állami kiadások visszafogására. „Így lehetne adót csökkenteni, otthagyni a pénzt a gazdaságban, arra ösztönözni a vállalkozásokat, hogy munkahelyeket teremtsenek, nőjön a belső fogyasztás” – fogalmazott.
Válság ABC
Amit a mindennapokban tudni kell a globális válságról. Alaposan, hitelesen, közérthetően. 36 oldalas exkluzív melléklet csak a Figyelőben! November 27-től az újságárusoknál.
A pénzügyi szakember annak a véleményének is hangot adott, hogy a válság legalább 2-3 évig tart majd, és Magyarországon mélyebb lesz, mint más országokban, ahol jobb állapotban van a gazdaság. „Ha áttérnénk egy jó kormányzásra, akkor is évek kellenének, míg Magyarország ebből a válságból kijöhetne, és eljutnánk oda, ahol 2000-ben tartottunk, hogy 4-5 százalékkal növekszik a gazdaság” – mondta.
Jó hírként azt említette, hogy az infláció alacsonyabb lesz, az árak lassabban fognak emelkedni. Járai Zsigmond a pénzügyi válság előzményeiről elmondta: Magyarország 1976-ban vette fel az első hosszú lejáratú hitelt, de az 1980-as évek óta az történik – mint sok más országban is -, hogy a sok-sok közül éppen lejáró hitelt újabb hitelből fizetjük, és már a kamatot is hitelből fizetjük vissza, így állandóan nő az államadósság.
A probléma akkor csúcsosodott ki, amikor szeptember közepén befagyott a bankközi pénzpiac, és Magyarországnak sem adott kölcsönt senki. A Nemzetközi Valutaalap hiteléből ezt megoldjuk, de ez a pénz egy idő után elfogy. Amennyiben szerencsénk lesz, akkor közben lecsendesedik a válság a pénzügyi világban, és újra kap Magyarország hitelt, ha nem, akkor újra ott leszünk a fizetésképtelenség szélén – jelentette ki a volt jegybankelnök.
