Szörnyű kezdet után javulgatás
A londoni FTSE -5,3, a frankfurti Dax 4,23, a párizsi Cac 40-es index -5,04 százalékos zuhanással indította a keddi kereskedést; a mélyrepülés mértéke nem meglepő, miután a magyar idő szerint hajnalban záró tokiói tőzsdeindex értéke 4,1 százalékkal csökkent.
A szörnyű kezdet után gyorsan mérséklődtek a mínuszok: a FTSE délelőtt tíz előtt 1,53, a Dax 1,93, a Cac40 1,35 százalékos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.
A hongkongi Hang Seng már pluszban jár a nyitáshoz képest 11 órakor (jóllehet több, mint öt százalékos mínuszban nyitott), a a brit FTSE ekkorra már teljesen ledolgozta a reggeli visszaesést. Enyhén korrigált a Japán Nikkei is, bár az index még visszaesése még mindig 4 százalék körüli.
A Budapesti Értéktőzsde irányadó mutatója a nemzetközi trenddel összhangban 4,19 százalékkal zuhant. Tőzsdeindexünk vesztesége fél tízre 2,34 százalékosra csökkent, 11-re pedig már 18400 pont fölé került, nem maradva el sokkal a tegnapi 18 713 pontos záróértéktől. A tőzsdei mélyrepülést a forint is megsínylette: a hétfő délutáni 242,70/80 forint után kedd délelőtt 243,60/95 forint volt az euró árfolyama.
A legnagyobb veszteséget a nap során a banki papírok könyvelhették el: a BBC tudósítása szerint a HBOS részvényei 12, a Royal Bank of Scotland papírjai 11 százalékos mínuszban is jártak.
Egyelőre optimista a piac
A piac első pánikreakciója után a kivárás és a konszolidáció lehet a jellemző a csomagról szóló következő szavazásig – vélte Kovács Karád, a Cashline elemzője. Az elemző szerint valamilyen csomagot végül biztosan elfogadnak az amerikai képviselők, hiszen állami beavatkozás nélkül össze fog omlani a pénzügyi rendszer.
Szintén elkerülhetetlennek látja az amerikai állam beavatkozását Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Ha a mentőcsomag elmarad, akkor a legrosszabbakra kell elkészülni, az esetleges pénzügyi összeomlás hatásai beláthatatlanok. Az elemző szerint a korrekció a következő kongresszusi szavazáshoz fűződő remények mellett annak is köszönhető, hogy a piacok bíznak a jegybankok összehangolt fellépésében, egy esetleges közös, összehangolt kamatcsökkentésben.
Az elemző szerint ugyanakkor a közös jegybanki fellépés, illetve a bankok likviditásnövelése nem pótolja az amerikai kormány csomagját.
Eldobták a mentőövet
Hétfőn, magyar idő szerint este az amerikai képviselőház elutasította Bush elnök 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagját, ami azonnali tőzsdepánikot okozott az Egyesült Államokban: a Dow Jones eddig soha nem látott mértékben, több mint 7 százalékkal zuhant, míg a Nasdaq vesztesége több mint 9 százalék volt.
A csomag híre korábban a piacot viszonylagos optimizmusra hangolta, ugyanis az állam felvásárolta volna az amerikai befektetési bankok rossz hiteleit, megmentve őket és a énzügyi rendszer egészét is az esetleges bedőléstől.
Bár a Bush-csomagot támogatásáról biztosította mindkét amerikai elnökjelölt, párttársaik többsége nemmel szavazott rá a képviselőházban, mert a közvélemény körében nagyon népszerűtlen a hatalmas összegű segélytervről szóló javaslat.
Az elutasítással a történet nem ért véget: Henry Paulson pénzügyminiszter – miután tárgyalt az elnökkel – úgy nyilatkozott, hogy a terv túl fontos ahhoz, hogy veszni hagyják. Azonos tartalmú javaslatról a törvényhozók még egyszer nem szavazhatnak, de senki nem kétli, hogy valamiféle mentőövet az amerikai kormányzat dob majd a bajba került pénzintézeteknek, elsősorban a pénzügyi rendszer egészének túlélése érdekében.
A csomag támogatói szeretnének egy mihamarabbi, újbóli szavazást; a CNN szerint ez szerda előtt biztosan nem történhet meg, míg a BBC jövő heti ismételt voksolást valószínűsít.
Radikális írek és oroszok
A tőzsdei és pénzügyi pánikot Oroszország és Írország radikális eszközökkel kívánja megelőzni. Oroszországban a két fontos tőzsde kereskedését egész napra felfüggesztették, míg Írországban a kormány két évre előre garantálta a bankbetétek értékét.
