Az osztalék adózása
SZIGORÚ ELBÁNÁS. Kiemelkedő mértékű osztalékfizetés esetén a magánszemélyeknek érdemes külön figyelmet fordítani e jövedelemforma adózására, mivel ezt az szja törvény szigorúbban kezeli, mint az árfolyamnyereségen elért jövedelmek adóztatását.
SZÁMÍTÁSI MÓD. Az szja-törvény paragrafusai szerint magánszemélyek esetében az osztalék adóját a következőképpen kell kiszámítani: első lépésben meg kell határozni az egy részvényre jutó, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke értékét, majd ennek a 30 százaléka erejéig 20, a fölött pedig 35 százalék osztalékadót kell megfizetni. (Tavaly a 30 százalékos határ helyett a jegybanki alapkamat kétszeresénél növekedett az adó, amit azonban az alapkamat 2002-es mérséklődésére hivatkozva megváltoztattak.)
IDŐPONTOK. Alapesetben a tőzsdei cégektől származó osztalék adóztatását nem érinti, de érdemes megjegyezni, hogy az szja-törvény módosítása szerint – a korábbi évektől eltérően – az osztalék kifizetésének időpontjában érvényes adózási szabályokat kell irányadónak tekinteni, nem pedig azt az évet, amelyiknek a mérlegét terheli az osztalék. Így például a 2002-es, vagy azt megelőző év után járó, de csak az idén kifizetett osztalék adóját is a jelenleg hatályos paragrafusok alapján kell meghatározni. A tervek szerint jövőre 20 százalékról 25 százalékra emelkedik az osztalékadó.
