A főváros egyik leggazdagabb kerülete a második. Máriaremetén egymást érik a százmilliós villák, előttük húszmilliós terepjárók. És egy négyzetkilométeres körzeten belül három szelektív hulladékgyűjtő sziget. És iszonyatos állapotok. A három sziget hetek óta megközelíthetetlen a körülötte kiszórt szeméttől. Bomló ételmaradékok, lyukas autógumi és törött vécécsésze. A kérdés: ki hozza és főleg ki viszi el?
Egy olvasónk szerint Piliscsabán is felállítottak szelektív hulladékgyűjtőt, de a tartalmát csak egy héten egyszer viszik el, ráadásul nem szelektív kukásautóval, hanem összeöntve az addig gondosan szétválogatott hulladékot. Utánajártunk, kinek a felelőssége az elszállítás, és mit lehet ezekbe a szelektív gyűjtőkbe bedobni.
Magyarországon az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) koordinálja a szelektív gyűjtést. Török Szabolcs, az OHÜ szóvivője korábban lapunknak azt mondta, szinte az egész országban van lehetőség szelektíven gyűjteni a szemetet, mégis nagyon kevesen élnek a lehetőséggel. A szóvivő szerint ennek oka a motivációhiány, és az, hogy nem hisznek az emberek az újrahasznosításban.
Fotók: Hír24
llegális tárolás
A jogszabály szerint a gyűjtőszigetek mellé nem szabad vegyes hulladékot, lomot elhelyezni, mert az illegális hulladéklerakásnak minősül. A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. A szállításból eredő szennyezés esetén szintén a hulladék szállítója gondoskodik a szemét összegyűjtéséről és a terület megtisztításáról.
Azt is érdemes tudni, hogy az önkormányzati rendeletek kötelezhetik az ingatlantulajdonost a települési hulladék meghatározott anyagfajta – így különösen a papír, fém, műanyag, építési-bontási, illetve üveg – vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére.
Budapesten a Fővárosi Közterület Fenntartó (FKF) végzi a hulladék szállítását. Szerettük volna megtudni, milyen gyakran ürítik a szelektív gyűjtőket. Sajnos azonban cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Normális?
Korábban az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. koordinálta a szelektív gyűjtést. Viszkei György ügyvezető igazgató lapunknak azt mondta, egy normális országban nem fordul elő az, ami nálunk, vagyis az emberek tudják, hogy nem illik a kommunális hulladékot a szelektív gyűjtő mellé tenni. Viszkei szerint tavaly 57 ezer tonna hulladékot tudtak újrahasznosítani. Elvileg a szállítás mellett a közszolgáltatók dolga a szelektív szigetek takarítása is. A fővárosban legtöbbször, azaz hetente akár kétszer is szükséges a műanyag flakonos gyűjtőt üríteni, de a papír és az üveges kuka is gyorsan megtelik. A fémes gyűjtő csak ritkán lesz tele. Ennek oka, hogy tartalmukat a hajléktalanok előszeretettel gyűjtik be és adják el MÉH-telepen.
Tavaly egy népszerűsítési kampány is indult „Intelligens kuka nincs, csak gondolkodó ember” elnevezéssel.
Ahogy a kisfilm is mutatja, nem mindig egyértelmű, hogy mit lehet újrahasznosítani. Az alábbi táblázatban megmutatjuk, mit érdemes külön gyűjteni.
Nagyobb méretért kattintson a táblázatra!
Mire kell ügyelni a szelektív hulladékgyűjtésnél?
A pille- (PET-) palackokat és egyéb lapítható hulladékokat mindig laposra taposva helyezzük el a konténerben vagy a zsákban, hogy kevesebb helyet foglaljon. Így az utánunk érkező is el tudja helyezni hulladékát, és a szállító autónak sem kell pazarló módon levegőt szállítania. A zsíros, ételmaradékkal szennyezett hulladék nem újrahasznosítható, ezért azt a hagyományos kukába kell tenni.
Miért fontos a szelektív hulladékgyűjtés?
A csomagolási hulladék érték, mivel megfelelő válogatás után másodnyersanyagként felhasználható különböző termékek gyártásához. Így kíméljük például a papírgyártáshoz használt fákat, és energiát takarítunk meg, tehát óvjuk a környezetet.
Szelektálni fogunk!
Mint megírtuk, 2015 januárjától mindenkinek kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés. Jövőre – nem úgy, mint most – mindenki egyformán, ugyanannyit fizet majd a szemétszállításért.
A főváros fejlesztésének részeként pedig 2020-ig felépül a 85 milliárdos új hulladékhasznosító és iszapégető erőmű is.
