Schmitt Pál a német napilapnak azt mondta: a magyar kormány rendre törekszik a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban, a biztonságpolitikában és a médiában is. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne tartanák 100 százalékig tiszteletben a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezt felelte a köztársasági elnök a német újság felvetésére, hogy a bírálók “kevesebb szabadságot” értenek ott, ahol a hatalmon lévők “szabályozott viszonyokról” beszélnek.
A Die Welt felvetésére, miszerint Strasbourgban és Brüsszelben azt hallani, hogy a médiatörvény után az új magyar alkotmányt is nagyítóval fogják vizsgálni, Schmitt Pál így felelt: “Nyilvánvalóan divat lett Magyarországot nagyító alá venni”. Az államfő szerint “a kétharmados parlamenti többség azt jelenti, hogy a nép – a szuverén -, az alkotmány megváltoztatására is mandátumot adott ennek a kormánynak”. “Amennyire az előkészületekből ki tudom venni, minden szempontból európai, sok európai alkotmánnyal összevethető, korszerű, időtálló alaptörvény jön létre” – mondta. Schmitt Pál elutasította a felvetést, hogy az új alkotmány kirekesztő lenne a nem-keresztényeknek. Ugyanolyan megbecsülés jár mindenkinek, aki más értékek mentén éli az életét. A szövegben pedig a lengyel megoldástól eltérően nem a katolikus vallásra, hanem a magyar identitás fontos részét képező ezeréves magyar kereszténységre lesz utalás – közölte.
A magyarországi bankadóról az államfő azt mondta, már “legalább tíz európai ország” másolja a magyar módszert, a bankokra is válságadót vetve ki. “Ezt mi találtuk ki” – mondta. “A kétségbeesés vitt rá minket” – ismerte el a köztársasági elnök. A kérdésre, hogy sikerülni fog-e egy ilyen kis országnak, mint Magyarország, a “saját út” a gazdaságpolitikában, Schmitt Pál azt felelte, “egy-két éven belül meglátjuk, működik-e”.
A köztársasági elnök elutasította az újságírónak azt a kijelentését, hogy Magyarországon egyre erősebbek a radikális áramlatok. “Mindig ugyanazokról a kis radikális csoportokról van szó, csak valamivel hangosabbak lettek” – mondta. Szerinte Paul Lendvai távol áll a valóságtól. Az államfő ezt arra mondta, hogy az Ausztriában élő publicista nemrégiben arról írt a Die Weltben, hogy egyre erősödik az antiszemitizmus Magyarországon. “Itt élek, és pontosan tudom, hogy Magyarországon szemernyivel sincs több antiszemitizmus, mint másutt Európában” – mondta Schmitt Pál. “Teljesen valótlan”, “különösen rosszindulatú rágalom” Magyarországot antiszemitának, rasszistának, szélsőségesnek nevezni – tette hozzá.
A magyarországi cigányellenességet firtató kérdésre a köztársasági elnök kifejtette, Magyarország az egyedüli állam, amelynek roma kisebbségi képviselője van az Európai Parlamentben, egyedül Magyarországon állítottak föl államtitkárságot a romák életkörülményeinek javításáért, emellett az egész Európára kiterjedő roma integráció a magyar EU-elnökség egyik fő napirendi pontja.
Schmitt Pál egyébként ma a német politikai és gazdasági élet vezetőivel találkozik Berlinben. Vendéglátója, Christian Wulff államfő mellett Angela Merkel kancellárral és Norbert Lammerttel, a Bundestag elnökével is tárgyal a magyar köztársasági elnök. Schmitt Pál kétnapos bemutatkozó munkalátogatásán megbeszéléseket folytat a Magyarországgal együttműködő, legtekintélyesebb német vállalatok vezető képviselőivel is.
Az MTI értesülése szerint Schmitt Pál látogatása a bemutatkozás mellett mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy az államfő tájékoztassa német partnereit a magyar kormány bel- és gazdaságpolitikai céljairól, az uniós elnökségi törekvésekről, valamint a szomszédságpolitikáról, és ezáltal segítse egy valós Magyarország-kép kialakítását.
Munkaebéden vesz részt a köztársasági elnök a magyarországi beruházásokban erősen érdekelt német vállalatok vezetőivel. Az államfőt a Daimler cég hívta meg az ebédre, amelyen összesen mintegy 20 nagyvállalat – köztük az Audi, a Bosch, a Siemens, a Deutsche Telekom, az RWE és az E.ON vezető képviselői vesznek részt.
