A kormánypártok népszerűsége alig változott. A teljes népességen belül kissé csökkent, de a pártválasztók körében változatlan. A Fidesz–KDNP a teljes népességen belül a szavazók 24 százalékára számíthat márciusban, ami mérséklődött a februári 26 százalékhoz képest. A pártválasztók között a Fidesz–KDNP támogatottsága februárban és márciusban egyaránt 48 százalék volt.
A választásukban bizonytalanok vagy azt titkolók aránya 46 százalékról 51 százalékra nőtt. Az elbizonytalanodás leginkább az MSZP-nek ártott, szavazótábora érzékelhetően csökkent az elmúlt hónapokban. A teljes népesség körében az elmúlt bő egy évtizedben nem volt ilyen alacsony, 10 százalék alatti a támogatottságuk, míg a pártválasztók körében utoljára több mint két éve, 2011 januárjában volt ilyen alacsony a párt népszerűsége. Szavazótábora az elmúlt hónapban 12 százalékról 9 százalékra csökkent. A pártválasztók között az MSZP támogatottsága márciusban 22 százalékról 18 százalékra csökkent.
A többi parlamenti párt támogatottsága lényegében változatlan. A Jobbik a teljes népességen belül a februári 9 százalék után márciusban 8 százalékon áll, míg a pártválasztók körében táboruk 16 százalékon maradt. Az LMP a teljes népességen belül februárban 1, márciusban 2 százalékos támogatottsággal rendelkezett, a pártválasztók között pedig maradt 3 százalékon. A Demokratikus Koalíció márciusban is, ahogy hónapok óta változatlanul, 1 százalékon áll a teljes népesség körében, a pártválasztók között pedig 1-ről 3 százalékra módosult a támogatottsága.
Az Együtt 2014 egy kisebb gödör után az eddigi havi eredményeinek átlaga körül stabilizálódni látszik. A mozgalom a teljes népességen belül az előző havi 5 százalék után ebben a hónapban 6 százaléknyi szavazót vonzott, a pártválasztók körében pedig a februári 9 után márciusban 11 százalékot kapna.
Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás adatfelvétele épp a hó által lebénított március 15-i hosszú hétvégén készült, így az eredményeket valamelyest akár befolyásolhatták is a felfokozott események – írta a Tárki.
Nézőpont: Bejött a rezsicsökkentés
A Nézőpont korábbi kutatása szerint a kormányoldal növekvő népszerűségének oka valószínűleg a rezsicsökkentés, az összes megkérdezett 35 százaléka – és az ellenzék szimpatizánsainak 29-34 százaléka – állítja, hogy haszonélvezője a kormány intézkedéseinek, és 77 százalékuk gondolja úgy, hogy további csökkentésre volna szükség.
A lehetséges miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatos kérdésre adott válaszok szerint az összes megkérdezett közül Bajnai Gordonra jelenleg 15, Mesterházy Attilára és Vona Gáborra 6-6, Gyurcsány Ferencre 4 százalék szavazna. Velük szemben Orbán Viktort a megkérdezettek 37 százaléka választaná.
Ha azonban abból indul ki a kutatás, hogy a jelenlegi miniszterelnöknek csak egy baloldali kihívója lesz Vona Gábor mellett, akkor ebben a versenyben Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is közel azonos eredményt érne el Orbánnal és Vonával szemben. Az MSZP elnöke 19, az Együtt 2014 elnöke 22 százalékot kapna, míg Orbán Viktorra az összes megkérdezett 42 százaléka szavazna.
