A szocialista politikus ezúttal is arra volt kíváncsi, milyen jogviszony keretében foglalkoztatják a fiatalokat, „azaz a pályáztatásnak és a gyakornokként történő feladatellátásnak, illetve képzésnek melyek a jogszabályi alapjai, kapnak-e díjazást, juttatást a gyakornokok?”
Lamperth Mónika azt is kérte, hogy a kormányfő tudassa vele, milyen munkát, milyen munkakörben, milyen foglalkoztatási jogviszonyban, milyen szerződés alapján végeznek a gyakornokok. Az ellenzéki képviselő külön kitért arra, hogy az előző kérdésére Orbán Viktor helyett Semjén Zsolt minősíthetetlen hangnemű, „az országgyűlési képviselők tájékozódási jogát szabályozó alaptörvényi és házszabályi rendelkezések betűjével és szellemével ellentétes” választ adott. A stílus és az előző válasz tartalma egyébként még fokozta is Lamperth Mónika kíváncsiságát, aki ezért kérte, hogy a miniszterelnök válaszában küldje meg a Miniszterelnökségen foglalkoztatott gyakornokokkal kötött valamennyi szerződés másolatát.
Lamperth Mónika
Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd
A miniszterelnök helyett azonban másodszor is Semjén Zsolt válaszolt neki. A kereszténydemokrata politikus – áttekintve előző válaszát – úgy látta, már az is kimerítő volt, „ezért annak minden szavát” fenntartotta. Mint írta a „a gyakornoki program jogszabályi alapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) biztosítja. Hogy pontosan melyik pont, azt nem részletezte.
„A Miniszterelnökség gyakornokai nem a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó képzési program keretében, illetve képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlaton vesznek részt, hanem a megbízás jogi kereteit alkalmazva munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek” – írta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt jelezte: a gyakornoki programot 13 fő kezdte meg. A gyakornokokkal kötött szerződések közül csak egyet csatolt válaszához a miniszterelnök-helyettes. Szerinte ez is elég, hiszen azok szövege egységes. A szerződés szerint a Miniszterelnökség („Gyakorlóhely”) a gyakornokokkal abban egyezett meg, hogy a szakmai gyakorlat teljesítéséhez fél évig havonta bruttó 214 ezer forinttal járul hozzá. Így egy gyakornok bruttó egymillió 284 ezer forintjába kerül a Miniszterelnökségnek.
Ez az összeg „magában foglal minden, a szakmai gyakorlat teljesítésével kapcsolatosan felmerülő költséget, kiadást, ezért a Gyakornok további kifizetést – költség, kiadás, díjazás vagy más jogcímen – a Megbízótól nem igényelhet”.
Semjén Zsolt
Fotó: Neményi Márton
Semjén Zsolt szerint a gyakornokok nem állnak munkaviszonyban, így esetükben nem lehet munkakörökről beszélni: a gyakornokok minden héten más szervezeti egységnél bukkannak fel, így kapnak teljes képet a Miniszterelnökség munkájáról. A miniszterelnök-helyettes az egyértelműség kedvéért azt írta Lamperth Mónikának, hogy a „Miniszterelnökségen gyakornoki program meghirdetését semmilyen jogszabály nem tiltja, így a Miniszterelnökséget vezető államtitkár szabadon dönthetett a program meghirdetéséről”.
Korábban a kormányszóvivő sajtófőnöke a Hír24-nek ugyanakkor éppen azt cáfolta, hogy a gyakornokok ne végeznének érdemi munkát. Mint mondta, az igaz, hogy például nem ők írják a sajtóközleményt, de a tervezetet ők készítik el és részt vesznek a különböző háttéranyagok készítésében. „Valójában ugyanazt a munkát végzik, mint az adott osztályon dolgozó emberek” – közölte Hajdu Petra, aki szerint ezért nettó140 ezer forintot kapnak, vagyis adóznak.
