Az Oktatási Hivataladatai szerint 2260 intézmény lát el általános iskolai feladatokat. Hogy ez pontosan mennyi első és ötödik osztályt, hány elsőst és ötödikest jelent, nem tudni, mindenesetre valamennyiük számára szeptembertől kötelezően meg kell szervezni a heti egy erkölcstan vagy a hit- és erkölcstan órát. Méghozzá úgy, hogy a szülők ne csak e két lehetőség közül választhassanak, de a hit- és erkölcstan esetében kiválaszthassák az egyházat is. És ez nem is olyan egyszerű, mivel elvben jelenleg 27 bejegyzett egyház által szervezett hit- és erkölcstan választható az állami iskolákban.
Bárhol bármit? Nem.
Jelenleg körülbelül 300 általános iskolának van egyházi fenntartója és ezek az intézményekben egy, már a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében az etika kiváltható lesz a hittannal. A lehetőséggel feltehetően élni is fognak az intézmények.
Ugyanakkor – elméletben – az olyan településeken, ahol csak egyházi iskola van, a nem vallásos szülők gyermekeinek biztosítani kellene a világnézetileg semleges oktatást.
A másik oldalon a szülők olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstanoktatását is igényelhetik, amelyik nem tartott tájékoztatót az ő iskolájukban, vagyis nem indítana órát.
Az ugyanakkor valószínűleg nem fordul majd elő, hogy valamelyik egyház 1-2 gyerek kedvéért is megszervezi a hit- és erkölcstant, bár például a református egyház bármekkora létszámú csoprtot kész oktatni. Finanszírozni azonban csak a 7 fős vagy annál nagyobb csoportokat lehet. Igy ezek a gyerekek az kötelező órában valószínűleg erkölcstant tanulnak majd, legfeljebb külön, iskola után járnak majd az általuk választott hittanórára.
Fotó: MTI / Vajda János
Nem kötelező, de akkor erkölcstan
A leendő elsősök szülei tehát a mai és holnapi beiratkozáskor – ahol egyébként jelen lehet a lelkész vagy hittantanár is -, de legkésőbb április 30-áig nyilatkozhatnak arról, hogy erkölcstanórát vagy valamelyik egyház által megszervezett hit- és erkölcstanórát választanak-e. A leendő ötödikesek május 20-ig. A hittant választóknak arról is nyilatkozniuk kell, hogy melyik egyház hittanát választják. A nyilatkozatot írásban kell megtenni, de nem kötelező.
Ezzel kapcsolatban több szervezet is megfogalmazta az aggályait, a pártok közül a Demokratikus Koalíció tegnap egyenesen arra szólította fel a szülőket, hogy ne nyilatkozzanak, hiszen az alaptörvény értelmében senki senki sem kötelezhető arra, hogy vallási meggyőződését nyilvánosságra hozza.
Az írásos nyilatkozat valóban önkéntes, de ha valaki nem tesz ilyet, akkor a gyermeke kötelezően erkölcstant tanul majd.
Csak még az nem biztos, hogy mit, hogyan és kitől
A hit- és erkölcstan tiszta sor: az egyházak maguk biztosítják a tanterveket, a tankönyveket és az oktatókat. Az erkölcstannál viszont van egy egységes kerettanterv, amely szerint a tantárgy elsősorban „nem ismeret-, hanem sokkal inkább érték- és fejlesztésközpontú”. Második végére például cél, hogy a gyerek lássa át „társas viszonyainak alapvető szerkezetét”, legyen képes „érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez” és érezze meg, hogy „ a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében”.
A gyakorlat, valamint a tantárgy értékelése ugyanakkor ez után formálódik majd, és a tanárok kiléte is bizonytalan, legalábbis az ötödik osztályokban, mert az elsősöket a tanítók tanítják majd.
Azoknak a tanároknak ugyanis, akik az erkölcstant fogják tanítani a felső tagozatokban, 60 órás továbbképzésen kell részt venniük. Ez átmeneti rendelkezés addig, ameddig nem lesz elegendő erkölcstan szakon végzett pedagógus, mivel elméletben minden tantárgyat csak szaktanár oktathatna. Megfelelő szakképzettségű tanárokról „jelenleg is beszélhetünk, hiszen léteznek például etika szakos tanárok” válaszolta két héttel ezelőtt a nemzeti erőforrások minisztere egy képviselői kérdésre, amely azt firtatta hogy van-e elég alkalmas ember hit- és erkölcstan oktatására.
Olyan rengeteg etikatanár ugyanakkor valószínűleg nincs.
A különböző becslések nagyon eltérnek egymástól: 15 és 50 százalék közöttire teszik azoknak a gyerekeknek az arányát, akik majd hittant tanulnak – vagyik legalább minden második gyereknek erkölcstan- illetve etikatanár kell majd.
Maga az etikatanári képzés 2, 3 és 5 féléves mesterképzésként indul az a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán és az Eszterházy Károly Főiskolán – tehát felerészben egyházi intézményekben, és ennek megfelelően eltérő tematikákkal.
Hogy jövőre mennyien fognak etikatanárnak tanulni, nem tudni, mindenesetre eddig valószínűleg nem végezték el túl sokan a szakot. Az idén februárban elindult két féléves mesterképzésekre etikatanárnak az Eszterházy Károly főiskolán öt hallgatót vettek fel, a Gál Ferenc Főiskola kaposvári és szegedi két féléves képzéseire 15- öt.
Ugyanitt 2011-ben 4 jelentkezőt vettek fel, 2012-ben pedig kettőt, ugyancsak a 2 féléves mesterképzésre.
A Sapientán 2011-ben 6 2012-ben 20 diákot vettek fel. A miskolci egyetemen 2012-ben 1 diákot vettek fel etikatanárnak levelező mesterképzésre, az Eszterházy Főiskola etikatanári mesterkézésére egy jelentkező volt, de végül nem vettek fel senkit.
Ami a 60 órás továbbképzéseket illeti, ilyet tizennyolc intézmény indít – többek között hét hittudományi főiskola és három tankönyvkiadó – , csakhogy nem egységes tematikával. A tanfolyamok ára átlagosan 60 000 forint, amit az iskolák a pedagógusok továbbképzésére szánt keretből fizetnek.
Szeptembertől egyébként négy helyen lehet majd osztatlan képzésben erkölcstan- és etikatanárnak tanulni valamilyen másik szakkal párosítva de innen leghamarabb öt év múlva kerül majd ki az első pár száz szaktanár.
Van mitől félni
A múlt héten egyébként arról adtunk hírt, hogy egy katolikus diakónus a mélykúti iskolában bugyira vetkőztette a rábízott gyerekeket, hogy a paráználkodást szemléltesse.
