Tőzsdehét – ott fel, itt le

Amerikában nyilvánosságra hozták a véglegesített harmadik negyedéves GDP adatot, negatív meglepetést okozott, ám nagyobb hatást már nem fejtett ki. Úgy látszik, a piaci szereplők szépen hozzászoktak a lassan csepegtetett rossz hírekhez. Ha visszaemlékszünk: az előzetes adat még 0,4, a felülvizsgált pedig 1,1 százalékos csökkenést mutatott, így az, hogy jelenleg 1,3 százaléknál tart a mutató, mindenképpen nagy meglepetés.

A GDP számokat ellensúlyozta a lakosság fogyasztási kedvének és a Michigan fogyasztói bizalmi felmérésének vártnál kedvezőbb alakulása. Így az amúgy is szép ívben emelkedő Dow Jones végül 0,38, az elmúlt hét alatt pedig összesen 2,29 százalékos javulással lépett a következő hét elé; ismét tízezer pont felett zárta a kereskedést.

A Nasdaq követte a nagy testvért, a Juniper Networks profit warningja azonban mélyrepülésbe vitte csütörtökön a technológiai szektort. Pénteken ugyan korrigáltak a technológiai szektorból érkező kedvező hírek hatására, ez azonban már csak szépségtapasz volt: az index pénteken 1,42 százalékot erősödött, ám a heti teljesítmény nem volt elegendő arra, hogy előző pénteki záróértékét felülmúlja a Nasdaq.

Érdekes jelenség, hogy az OPEC tagországoknak az utóbbi hónapban annyi gondot okozó alacsony olajár a héten meredek emelkedést mutatott. Az utóbbi napokban közel 10 százalékot dráguló nyersanyag felfelé hajtotta az olajrészvények árfolyamát, jelentősen drágult a British Petroleum és a Royal Dutch.

Európa középen

Európában a biztosítótársaságok szerepeltek a tőzsdehírek élén. A francia AXA jelentős profitesésre figyelmeztetett, a svájci Zürich pedig erős veszteségre készítette fel részvényeseit, és ez azonnali szakadást eredményezett árfolyamaikban. A vezető értéktőzsdék mesterien oldották meg az eléjük állított amerikai dilemmát, a Nasdaq és a Dow közé lőtték be magukat.

Argentínában a zavargások és a kabinet lemondása után odáig fajultak az események, hogy már részvényekbe menekült a tőke. A fizetésképtelenség (rém)hírei nyomán a drasztikusan zuhanó államkötvények helyett „ha ló nincs, szamár is jó” alapon inkább a tőzsdét választották a befektetők. Csütörtökön például a hat órányi kereskedési idő alatt folyamatosan emelkedő Merval index tizennyolc százalékos pluszban zárt (Cikkünk az argentín válságról >>).

Mi történt a térségben?

Régiónkban vegyesen zártak a börzemutatók. A moszkvai index nyolcszázalékos ugrása kirítt az átlagosan fél százalék alatti változást produkáló kompániából.

A BUX nem nagyon volt hajlandó elmozdulni biztos 7200 pontjáról, öt nap alatt mindössze egy százhúsz pontos sávot járt be. Végül mindössze harmincpontos csökkenéssel zárt az előző péntekhez képest.

Forgalommal nem álltunk rosszul. Kedden kilenc-, szerdán és csütörtökön közel nyolcmilliárd forintos kereskedést regisztráltak. Ebben nem kis szerepe volt annak, hogy aki még idei elszámolással akart tőzsdézni, annak december 21-éig meg kellett tennie tétjét.

Nem sokat finomítottak makroadatainkon a napokban, a harmadik negyedéves GDP-növekedés, az októberi folyó fizetési mérleg és ipari termelés számai csak kisebb eltérést mutattak az előzetes adatokhoz képest. (Részletek >>) Az előző negyedéves GDP-növekedés mellett álljon egy összehasonlító adat is: Lengyelországban a napokban hozták nyilvánosságra, hogy az ország nemzeti összterméke – a piaci konszenzustól jócskán elmaradva – éves szinten 0,8 százalékkal bővült ugyanebben az időszakban.

Ami a részvénypiacot illeti: szárnyalt a Richter, mely a hét közepén új amerikai biznisszel örvendeztette meg az utóbbi hetek árfolyam-alakulását látva feltételezhetően elég ideges részvénytulajdonosait. A gyógyszerpapír több mint háromszázalékos emelkedése azonban csak ezüstéremre volt elég, mivel az ezer forint osztalék lehetősége erős felfutást idézett elő a leglikvidebb áramszolgáltató kurzusában, a Démász nyolc százalékot meghaladó mértékű emelkedést mutatott.

A lista másik oldalán az utóbbi hetekben megtáltosodott papírok állnak. A Graphisoft nyolc, az Antenna és a Pannonplast öt százalékot esett, közéjük ékelődött be a másfél hónapig stagnáló, ám most elfáradó Rába részvénye.

Kipukkant a Phylaxia nevű lufi, a tőkeemelésre – sőt akár felvásárlásra – spekulálókat csalódásként érte a társaság bejelentése, miszerint a tőkeemelés leghamarabb februárban valósulhat meg, jelentős részben „technológiai apportként”. A részvény árfolyama öt százalékot esett a sajtótájékoztató utáni órákban.

A BÉT indexét leginkább meghatározó papírok közül az OTP tudott kisebb javulást felmutatni. Erősen esett az Egis, csökkent a Matáv és a Mol ára is, utóbbi majd három százalékkal került lejjebb a sikertelen Unipetrol pályázat után. A vesztes privatizációs tenderhez érdekes adalék, hogy a cseh felügyelet – talán megirigyelve a magyar kollégák utóbbi időben tapasztalható keménységét – bennfentes kereskedelem miatt vizsgálatot indít az Unipetrol részvényének hétfői drasztikus zuhanása miatt, mivel már jóval a tendernyertes kihirdetése előtt beszakadt.

Mi lesz még idén?

Jövő héten nem lehet túlzott pörgésre számítani a piacokon. Amerikában ugyan karácsony első napján lesznek csak zárva a tőzsdék, a forgalom azonban a holtszezonban messze el szokott maradni a normális mértéktől.

Itthon egy-két illikvid papír esetében mindenképpen számolhatunk év végi árbeállítással. Az is nagy valószínűséggel állítható, hogy negatív, de így is átlag feletti éves teljesítménnyel kúszik át a BUX a 2002-es évbe.