Vagy garantálja Svédország, hogy nem adja ki egy harmadik országnak a titkos dokumentumok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítóját, Julian Assange-ot, vagy Nagy-Britannia menlevelet ad és biztosítja a szabad távozás lehetőségét az Ecuador londoni nagykövetségén menedékre lelt ausztrál újságírónak. Rafael Correa szerint ez a két megoldás lehetséges. A cél, hogy kizárják annak lehetőségét, hogy Assange-ot végül mégis kiadja valamelyik ország az Egyesült Államoknak, ahol akár halálra is ítélhetnék a titkos diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozataláért.
Az ecuadori elnök azt mondta, konszenzusos megoldásra törekszik, de nem adja fel elveit, és soha senki emberi jogairól nem hajlandó tárgyalni.
Correa kijelentette azt is, hogy lezártnak tekinti a diplomáciai incidenst Nagy-Britanniával, amely azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti Ecuador londoni nagykövetségének a diplomáciai jogállását, és az épületbe behatolva őrizetbe veszik Assange-ot. A brit diplomácia súlyos hibájának minősítve a fenyegetéseket Correa annyit mondott, hogy London visszalépett ezektől, s innentől “a párbeszéd segítségével konszenzusos megoldást kell találni” az Assange-ügyre.
Assange több mint két hónapja Ecuador londoni nagykövetségén tartózkodik, hogy így hiúsítsa meg a kiadatását az őt több rendbeli szexuális bűncselekménnyel gyanúsító svéd hatóságoknak. A latin-amerikai ország augusztus közepén bejelentette, hogy megadja számára a politikai menedékjogot.
Az ecuadori elnök a hét elején még azt mondta, hogy Ecuador csak abban az esetben hajlandó tárgyalni Nagy-Britanniával, ha London visszavonja fenyegetését, miszerint rendőrsége megrohamozza a nagykövetséget és letartóztatja Assange-ot. A Dél-amerikai Nemzetek Uniója (Unasur) és az Amerikai Államok Szervezete is támogatásáról biztosította Ecuadort Nagy-Britanniával szemben.
