A pusztító kór
Kaliforniában évek óta rejtélyes, Pierce kór néven ismertté vált betegség pusztít a szőlőtőkék körében. Az elkeseredett szőlőgazdákat azonban egy floridai egyetem kutatói májusban jó hírrel örvendeztették meg: bejelentették ugyanis, hogy ha a szőlőtőkében egy bizonyos selyemhernyó gént építenek be, a növény ellenállóvá válik a betegséggel szemben.
De hová lesz a bukéja?
A felfedezés igencsak vegyes fogadtatásra talált a borszakmában. Még az érintett gazdák is félelmüket fejezték ki, hogy az eljárás megváltoztathatja a bor bukéját, és mivel még az amerikai vásárlók is szkeptikusak a génkezelt termékekkel szemben, elképzelhető, hogy a forgalom jelentős visszaesésével kell szembenézni. A termelők úgy vélik, hogy a bor vadromantikus imázsán sokat rontana a géntechnológia alkalmazása.
Az iparág kereskedelmi és lobbi szervezetei júniusi találkozójukon azonban arra az álláspontra jutottak, hogy támogatják a génkutatásokat a borászatban, ám az új technológia addig nem alkalmazható a borkészítés során, amíg nem bizonyul teljesen biztonságosnak.
Megszűnhetne a másnaposság
A tudósok kevesebbet törődnek a bor mítoszával, sokkal inkább a vegyészet oldaláról közelítik meg a problémát. Géntechnológiával számos kórokozó legyőzhető lenne, egyes élesztők fokozhatnák a bor forrási folyamatát, vagy kivonhatnák azokat a melléktermékeket a nedüből, amely a másnaposságot okozza. Beavatkozva a bor érési folyamatába sokkal karakteresebb íz is elérhető – vélik a kutatók.
Tiltakozási hullám söpört végig Európán
Franciaország a világ bortermelésének 20 százalékát adja, így nem csoda, hogy leghevesebb reakciókat ott váltott ki az ügy. A burgundiai szőlőtermelők 10 éves moratóriumot hirdettek a génkezelt szőlőtőkékre és élesztőgombákra, és tiltakozó akciójukba igyekeznek a többi európai ország gazdáit is bevonni.
A Greenpeace aktivistái által a brit kiskereskedők körében készített felmérés szerint, a boltosok 80 százaléka elzárkózik a génkezelt borok forgalmazásától. Hasonló véleményen van a legnagyobb brit szupermarketlánc, a Tesco is, amelynek termékpolitikája a génkezelt élelmiszereket szintén elutasítja. Az amerikai gazdák az eredményt nem hagyhatják figyelmen kívül, hiszen a kaliforniai borok 30 százalékát Nagy Britanniába exportálják.
Egyébként egy francia pezsgőgyár, a Moët&Chandon 1999-ben már próbálkozott génkezelt bor piacra dobásával, ám a konkurencia és a vásárlók nyomására beszűntették a gyártást.
A kutatások évtizedekig eltarthatnak
Valószínűleg azonban a problémával, hogy melyik palack bort is válasszam: a génkezeltet vagy a tisztán természetes eljárással készültet, még jónéhány évig nem kell szembesülnünk. A floridai egyetem felfedezésének tesztelése legkorábban 5-10 éven belül fejeződhet be.
