A Financial Times az Európai Bizottság “visszavonulásaként” értékelte azt, hogy Brüsszel hozzájárulását adta az EU/IMF-tárgyalások megkezdéséhez. Felidézte, hogy az EU-bizottság korábban ragaszkodott azoknak az intézkedéseknek a visszavonásához, amelyekkel a kormány csökkentette a jegybankelnök fizetését és előírta az MNB vezetőjének az eskütételt az új alaptörvényre, Orbán Viktor azonban egyik kérdésben sem volt hajlandó engedni. A Financial Times név nélkül idézett forrásai szerint jelentős nézeteltérés volt az Európai Bizottságon belül az MNB-törvénnyel kapcsolatos eljárás ejtésének kérdésében.
Még nincs minden kipipálva
Brüsszeli mézesmadzag és furkósbot Orbánnak – fogalmazott cikkének címében az osztrák liberális Der Standard. A jegybankkal kapcsolatos eljárást – állt a cikkben – csak szünetelteti, de nem állította le Brüsszel; a bizottság egyértelművé tette, hogy bármikor újraindíthatják, ha Orbán reformígéretei csak blöffnek bizonyulnának. A tárgyalásban részt vevő személyek – írta, nevek említése nélkül – kételkednek a gyors megállapodásban, ugyanis a két fél központi gazdaságpolitikai kérdésekben “teljesen eltérő felfogást képvisel”.
Új milliárdos hitel Magyarországnak címmel közölt cikket a konzervatív Die Presse. Ha Budapest nem tartja be a Velencei Bizottság ajánlásait, kötelezettségszegési eljárásra kerülhet sor – mondta a lapnak egy európai bizottsági szóvivő.
Orbán engedett?
Az EU panaszt tesz Magyarország ellen – írta a svájci Neue Zürcher Zeitung. A liberális konzervatív lap értékelése szerint kompromisszummal zárult le a jegybank függetlensége körüli vita. “A Brüsszel által bírált jegybanktörvényt illetően Orbán néhány pontban engedett. Barroso a maga részéről elfogadta a nemzeti bank elnökének jelentős fizetéscsökkentését és hogy (az MNB-elnöknek) esküt kell tennie az alkotmányra” – írta.
A Handelsblatt című német üzleti lapban a szerző, Thomas Ludwig megjegyezte: a magyar miniszterelnök “nem az engedékenységéről híres”, de a jegybank ügyében “nem volt más választása”, hiszen különben “eltorlaszolta volna országa előtt a pénzügyi segítséghez vezető utat”.
A The New York Times tudósítója, Paul Geitner szerint e heti brüsszeli látogatásán Orbán hajlandóságot mutatott a kompromisszumra Brüsszellel, amihez valószínűleg hozzájárult a Magyarországra nehezedő gazdasági nyomás. Magyarország az egyetlen, eurózónán kívüli EU-tagország, amely az idén várhatóan recesszióba süllyed – írja a szerző.
Nagy eredmény Orbánnak
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap kifejtette:a bizottság a magyar “államreformról szóló vita pénzügypolitikai részét lezárta”, ez pedig “Orbán számára a legnagyobb eredmény, mert országa igen nagy mértékben eladósodott”. Megjegyezte: a bizottsággal ellentétben az Európai Központi Banknak még vannak fenntartásai a jegybanktörvénnyel szemben. A FAZ egy másik írásban is foglalkozott Magyarországgal. A magyar könyvpiac megszenvedi Orbánt című cikkében Martin Schulz kifejtette: az előző héten rendezett budapesti könyvfesztivál kiállás volt Európa mellett, ami ellenpontozza a kormány Európától elzárkózó politikáját.
A Die Welt című német konzervatív lapban a szerző megjegyezte: Barroso “általában szívesen lép a sajtó elé”, az Orbánnal folytatott megbeszélés után azonban elmaradt a tájékoztató, mert “túlságosan kényes” ügyekről volt szó. A Tagesspiegel című német liberális lap szerint Orbán elérte “látogatásának lényegi célját: a válság által megkopasztott magyarok ismét reménykedhetnek, hogy megkapják az EU és az IMF milliárdos nagyságrendű hitelét, amely a budapesti központi bank függetlensége körüli vitában” kérdésessé vált.
A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap idézi Mujtaba Rahmant, a politikai kockázatokat elemző Eurasia Group egyik New York-i munkatársát, aki kijelentette: “Ez nagy politikai győzelem volt Orbán számára. Az EU (ebben a csatában) feláldozta sok kényszerítő eszközét, bár számos kételye megmaradt (Magyarországgal szemben)”.
