Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön mutatta be az új bankjegyeket a nagy nyilvánosságnak, és ekkor derültek ki az eddig ismeretlen biztonságtechnikai részletek is. Ezzel a lépéssel indult meg az EKB nagyszabású információs kampánya, amely a januártól bevezetendő új pénzt népszerűsíti.
Az ismertetésre a bank 80 millió eurót költ, emellett a tagországok és az Európai Bizottság idén 154 millió eurót fordítottak a közös pénzzel kapcsolatos tudnivalók kommunikációjára. Rossz ómen, hogy éppen a kampány legelején nem működik a közös valuta hivatalos internetes oldala.
Készenlétben a maffia?Amellett, hogy a hatalmas léptékű pénzszállítás megmozgathatja a bűnözői körök fantáziáját, az euróra való átállás más lehetőségeket is ad az alvilágnak. Az Europol véleménye szerint az 500 eurós bankjegy megjelenése elősegítheti a pénzmosást. A bankjegy érteke hozzávetőlegesen 425 dollár, azaz több mint négyszerese a legnagyobb dolláros bankjegynek.
Az átváltás időszakában valószínűleg megnő a hamisított pénzek megjelenése is, mivel ez a bűnözők utolsó esélye arra, hogy hamis márkáikat vagy frankjaikat értékesítsék. A Bundesbank jelentése szerint már idén is nőtt a hamis bankjegyek száma: az első fél évben 15 ezer hamisítványt fedeztek fel, ez kétszerese a múlt év hasonló időszakában regisztrált adatnak.
Széles körű tudatlanság
Bár az ember azt gondolná, hogy a lakosság az elmúlt évek alatt már mindent megtudott az euróról, ez koránt sincs így. Egy júniusi felmérés során a megkérdezettek csupán 61 százaléka válaszolt helyesen arra a kérdésre, hogy mikor vezetik be fizikai formában az eurót. Görögországban pedig csak minden ötödik ember tudta, hogy egy euró 100 centből áll.
Az elmélet mellett a gyakorlat is akadozik: Franciaországban az összes csekk- és bankkártya-forgalom 1 százaléka bonyolódott euróban, szemben a kormányzat novemberre megcélzott 60-70 százalékos rátájával.
Öröm vagy beletörődés?
A vállalkozások sem igazán felkészültek a váltásra. Németországban a 2 millió kisvállalkozás számláját kezelő tanácsadó cég, a DATEV szerint csupán 12 ezer ügyfelük váltott át pénzügyeiben az euró használatára.
Az új valuta bevezetése előtti várakozások országonként eltérőek. Finnország kivételével ugyan mindenütt bírja az euró a többség támogatását, igazán kitörő örömmel (80 százalék feletti támogatottság) azonban csak az olaszok és a luxemburgiak fogadják a közös pénzt, a németek, az osztrákok és a portugálok inkább csendes belenyugvással, amit a 60 százalék alatti támogatottság tükröz.
Nagyszabású akció
A bankokhoz az Európai Központi Bank szeptember 1-jétől szállítja ki az eurót. Az akció az egyesülő Európa történetének legnagyobb logisztikai kihívása.
Több mint 14 milliárd bankjegy és 50 milliárd érme kerül forgalomba. Csak Németországban 71 500 tonnányi új érme kerül ki a gazdaságba, míg a visszavonandó régi márkák és pfennigek tömege csaknem 100 ezer tonnára rúg majd.
A hatalmas tömegű pénz biztonságos szállítása nehezen megoldható. A pénzszállítók németországi szövetsége már jelezte: novemberre és decemberre teljes kapacitásukat előre lefoglalták, így lehetséges, hogy számos bank és kereskedő csak januárban juthat hozzá az euróbankjegyekhez.
A bankok után a kiskereskedők juthatnak készpénz formájában euróhoz, december 1-jétől. Míg a magánszemélyek számára december 15-étől forgalmaznak a bankok érmecsomagokat.
