Nemcsak Andor Lászlóval akad egyre több tisztáznivalója a brit miniszterelnöknek. Egy varsói sajtótájékoztatón a liberális párti Tusk közölte, hogy szerdán telefonon fog beszélni a konzervatív David Cameronnal a témáról. A hívás időpontjában már több hete megegyeztek.
Cameron vasárnap a BBC televízió politikai magazinműsorában azt mondta, hogy javasolni fogja a szociális juttatások igénybevételének korlátozását az Európai Unió más országaiból bevándorló munkavállalók esetében, mert szerinte sokan csak a szociális juttatásokért költöznek máshová. Példaként a lengyel közösséget hozta fel, amelynek tagjai esetleg visszaélnek a juttatások nagyvonalúságával. Konkrétan azokról a nagy-britanniai lengyel munkavállalókról beszélt, akik támogatást igényelnek a gyermekeik után, még ha azok nem is brit területen laknak.
Tusk hangsúlyozta, hogy nem szabad egyetlen népre mutogatni ebben az ügyben. “A brit kormánynak teljes joga új szabályokat bevezetni… a Nagy-Britanniában élő emberek számára, de senkinek sincs joga a lengyelekkel példálózni, mint akik visszaélnek a szabályokkal” – mondta.
A kormányfő leszögezte, hogy a szabályok változása nem irányulhat egyetlen nemzetiségre, hanem csak a rendszer összes haszonélvezőjére. Lengyelország mindig is meg fogja vétózni, hogy ilyen értelemben változtassák meg az uniós szabályokat – jelentette ki. Előző nap már Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is bírálta Cameront a szavaiért, és kijelentette: azoknak a külföldieknek, akik hozzájárulást fizetnek a brit társadalombiztosításhoz, joguk van a többiekével egyenlő juttatásokra is.
Cameron nincs egyedül
Befolyásos brit politikusok keddi nyilatkozatai szerint évekre meg kellene vonni a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkező munkavállalók szociális juttatásait.
Boris Johnson, London konzervatív párti polgármestere a leghallgatottabb londoni kereskedelmi rádió, az LBC 97.3 betelefonálós műsorának vendégeként kijelentette: véleménye szerint csak kétévi folyamatos nagy-britanniai tartózkodás után szabadna teljes körű hozzáférést biztosítani a kelet-európai EU-munkavállalóknak a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásaihoz.
Johnson “problémásnak” nevezte a szabad munkaerő-áramlás elvét a kibővített EU-n belül. Kijelentette: ennek az uniós alapelvnek az alkalmazását “valós aggodalomforrásnak” tartja, mivel amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az akkori Közös Piachoz, a közösség a jelenleginél “sokkal, sokkal kisebb” csoport volt, és tagjai sokkal közelebb álltak egymáshoz gazdasági fejlettség szempontjából, mint a mostani “500 milliós nagy massza”.
A londoni polgármester szerint Nagy-Britannia “mágnesként vonzza” a bevándorlókat azokból az EU-társállamokból, amelyeknek a szociális ellátórendszere sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a brit. Johnson szerint felmerül az a kérdés is, hogy miért kellene a brit adófizetőknek fizetniük olyanok családi pótlékát, akik Nagy-Britanniában dolgoznak ugyan, de gyermekeik Lengyelországban élnek.
A lakosság sem bevándorláspárti
Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a BBC rádiónak nyilatkozva kedden mindazonáltal azt mondta, hogy szerinte addig semmiféle szociális juttatásban nem szabadna részesíteni a külföldi EU-munkavállalókat, amíg azok el nem töltenek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.
A UKIP a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek fő célkitűzése a brit EU-tagság feladása és az uniós bevándorlás szigorú korlátozása. A felmérések a párt támogatottságának gyors növekedését jelzik. Farage a BBC rádió keddi hírműsorában kijelentette: “teljes őrültség”, hogy Nagy-Britannia kelet-európaiaknak ad foglalkoztatási támogatást. Hozzátette: még abban az esetben is a bevándorlás visszaszorítását pártolja, ha ennek ára a brit gazdaság lassabb növekedése lenne.
A BBC által kedden ismertetett legújabb országos közvélemény-kutatás adatai szerint a brit választók több mint háromnegyede egyetért Farage álláspontjával. A felmérésbe bevontak 77 százaléka mondta azt, hogy a bevándorlók számának csökkenését kívánja, ezen belül 56 százalék a bevándorlás “nagyon nagy mértékű” visszaszorítását szeretné.
Arra a kérdésre, hogy a bevándorlás jó vagy rossz hatást gyakorol-e a brit gazdaságra, 47 százalék vélekedett úgy, hogy a hatás negatív, 31 százalék szerint ugyanakkor a brit gazdaságnak előnye származik a külföldi munkaerő beáramlásából.
A hatást kedvezőnek gondolók fele is azonban e véleménye ellenére a bevándorlás korlátozását szeretné.
