EU-bővítés – Gottfried Péter felszólalása a varsói találkozón

2002. 05. 22. 17:50

[MTI-Eco] Az EU-csatlakozás első körében esélyes tíz tagjelölt ország képviselői szerdai varsói találkozójukon megerősítették érdekeltségüket a bővítési menetrend késedelem nélküli betartásában. A jelen lévő külügyminiszterek illetve integrációs államtitkárok részletesen áttekintették az EU jelenlegi spanyol, illetve a július elsejével kezdődő dán elnökségével kapcsolatos várakozásaikat. A megbeszélésen magyar részről Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vett részt. Magyarország azt várja a spanyol elnökséget lezáró júniusi sevillai EU-csúcstalálkozótól, hogy egyértelműen erősítse meg a csatlakozási tárgyalások már korábban kialakított és elfogadott menetrendjét. Gottfried Péter értékelése szerint az EU által már elfogadott csatlakozási menetrend reálisnak bizonyult. Magyarország változatlanul megvalósíthatónak tekinti a tárgyalások 2002 végéig történő lezárását és a bővítés 2004. január elsejei időpontját. Azzal kapcsolatban, hogy egyes EU-tagországok a bővítéssel párhuzamosan felvetik a közösségi politikák (például a mezőgazdasági politika) reformjának szükségességét is, a magyar felszólaló leszögezte: Magyarország fontosnak tekinti, hogy amennyiben a jelenlegi tagok ezekben a kérdésekben nem tudnak egyetértésre jutni, az semmiképp se késleltesse a bővítés elfogadott menetrendjét. Gottfried hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottságnak a pénzügyi fejezetekkel kapcsolatos elképzelései és a magyar álláspont között jelentős különbségek vannak. Rámutatott arra, hogy a javasolt közvetlen mezőgazdasági támogatások nem biztosítanak egyenlő versenyfeltételeket a magyar gazdák számára, és fontosnak tartotta, hogy a közvetlen kifizetések terén az EU által kért átmeneti időszak ne lépjen át a 2007-ben kezdődő új uniós költségvetési ciklusba. Magyar megítélés szerint jogos elvárás az is - fűzte hozzá -, hogy a magyar költségvetés helyzete már a csatlakozás első évében is kedvezőbb legyen a jelenleginél. Magyarország azt szeretné, ha a közvetlen kifizetések kezdeti, 25 százalékos szintjét az EU megnövelné, és jelentősebb forrásokat biztosítana vidékfejlesztésre