Tudomány

Felfalta társát, és ettől megfiatalodott egy óriási csillag

Két csillag egyesülését figyelték meg valós időben a kutatók.
NASA / ESA / CSA / STScI / Leah Hustak (STScI) / Viraj Karambelkar (Columbia)
Ezen a művészi illusztráción az egyesülés előtt a csillagokat porburok veszi körül. A fényességük növekedni kezd, miközben a nagyobb csillag elnyeli kisebb társát, amelynek keringési sebessége fokozatosan csökken. Ezt követi a kitörés, majd az egyesülés után a por szabadon áramlik kifelé a pólusok mentén.
Két csillag egyesülését figyelték meg valós időben a kutatók.
NASA / ESA / CSA / STScI / Leah Hustak (STScI) / Viraj Karambelkar (Columbia)
Ezen a művészi illusztráción az egyesülés előtt a csillagokat porburok veszi körül. A fényességük növekedni kezd, miközben a nagyobb csillag elnyeli kisebb társát, amelynek keringési sebessége fokozatosan csökken. Ezt követi a kitörés, majd az egyesülés után a por szabadon áramlik kifelé a pólusok mentén.

Páratlan csillagászati jelenségnek voltak tanúi a kutatók: valós időben figyelték meg, amint egy Napnál valamivel kisebb tömegű csillagot bekebelez egy vörös szuperóriás. Az esemény különlegessége, hogy több ezerszer gyorsabban zajlott le, mint más hasonló csillag-összeolvadások – írja a NASA.

A két csillag évezredeken át békésen keringett egymás körül az Androméda-galaxisban, egy kettőscsillag-rendszert alkotva. Néhány évvel ezelőtt viszont felborult az égitestek közötti rend.

2023-ban észrevettük, hogy valami szokatlan történik, ezért tovább figyeltük a rendszert, hogy lássuk, mi lesz a folytatás

– idézi a NASA közleménye Viraj Karambelkart, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány első szerzőjét.

A kutatók nem hiába tartották szemüket a két csillagon, azok ugyanis 2025-ben egymásba olvadtak. Miután a kisebbik égitest elérte a nagyobbik felszínét, mindössze hét keringés – nagyjából hét év – kellet ahhoz, hogy egyesüljön vele. Más ismert összeolvadásoknál ehhez több ezer keringésre volt szükség, vagyis a folyamat ez esetben rendkívül gyorsan zajlott le, ami lehetővé tette, hogy a csillagászok valós időben kövessék az eseményeket.

NASA / ESA / CSA / STScI / Viraj Karambelkar (Columbia) / Kishalay De (Columbia) / Alyssa Pagan (STScI) / DSS / Robert Gendler A két egymással egyesült csillag helyzete az Androméda-galaxisban.

Megfigyeléseiknek köszönhetően a szakértők meg tudták határozni, hogy hogyan nézett ki a rendszer az egyesülés előtt, alatt és közvetlenül utána, ami egészen kivételes eredménynek számít.

A megszerzett adatok alapján úgy tűnik, hogy az összeolvadás előtt a rendszer elsődleges csillaga, a Nagy Bao jóval nagyobb volt a Napnál. Tömege hétszeresen, sugara 350-szeresen, fényessége pedig 18.000-szeresen haladta meg központi csillagunkét. Kísérőcsillaga, a Kis Bao viszont mindössze 0,7 naptömegű volt, sugara és fényessége pedig szintén alulmúlta a Napét.

Miután a két égitest elég közel került egymáshoz, a nagyobb tömegű csillag teljesen elnyelte kisebb társát.

A kutatók úgy gondolják, hogy az egyesülés után az elsődleges csillag megfiatalodott, és tulajdonképpen egy teljesen új égitestté vált. Ennek az objektumnak a Bao nevet adták – hivatalos jele az AT 2025abao.

Hogy az így létrejött, új csillag mekkora, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik, egyelőre kérdéses. Erre csak a jövőbeli megfigyelések adhatnak majd választ.

További űrkutatási híreink alább olvashatók:

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik