„Mindenből ki lehet jönni, minden kárt lehet mérsékelni, többé-kevésbé. Most viszont azt gondolom, válságos a Fidesz helyzete, mert a reakciókból azt látni, hogy strukturális probléma van, mégpedig Orbán-problematika” – mondta Török Gábor a legújabb Törökülésben, a 24 Extra exkluzivitást garantáló, egészében a Csúcs csomag előfizetői számára elérhető műsorában, amelyben ezúttal a politológus mellett Schultz Nórát kérdezte Bita Dániel.
Török úgy véli, Orbán 2024-ben vagy 2025-ben választhatott volna másik stratégiát, elkezdhetett volna nyíltan beszélni: voltak bajos ügyek, és arra kér bizalmat a választáson, hogy azokat új szereplőkkel kijavítja.
Nem volt eleve megírva, hogy el kell veszítenie kétharmaddal a választást, ahogyan az azóta folytatott politikája sem volt kőbe vésve. Bizony az ő felelőssége, hogy mit csinált a kampányban és miképpen politizál április tizenkettedike óta. Egyébként nem véletlen, hogy én Magyar Péter megjelenését és sikerét Orbán Viktor politikai stratégiájának kudarcához kötöm
– fogalmazott Török Gábor.
Az elemző később némileg árnyalta a képet: Orbán stratégiája tizennégy évig működött, sorra nyerte a választásokat kétharmaddal, miközben a társadalom jelentős része érzékelte, hogy sok minden tarthatatlan azokból, amiket mond. „Talán sokan látták, hogy Vucic beült a szerb parlamentbe, és egyórás beszédet tartott. Orbán Viktor is bent ülhetne, megvédhetné a pártját, ott lehetett volna az átadás-átvételnél. Azt gondolom, hogy ami az elmúlt fél évben történt a Fidesszel, az alapvetően Orbán Viktor felelőssége.”
Török szerint ezért előbb-utóbb a Fideszben is nehéz helyzetbe kerülhet Orbán. „Ha a Fidesz benéz tíz százalék alá a teljes népességben, és marad a jelenlegi struktúra, akkor vagy mindenki dezertál, vagy tényleg lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy ezt így nem tudjuk folytatni, és rákényszerítik Orbán Viktort változásra.”
Schultz Nóra felhívta a figyelmet: előfordult, hogy a Fideszen belül is fogalmaztak meg kritikát a korrupciógyanús ügyek miatt.
„A Matolcsy-ügyben fideszes notabilitások is jelezték a kampányban, hogy azért ez túlzás. Maga Windisch László vezetésével folytatta le a vizsgálatot az ÁSZ, és ezzel – ha úgy tetszik – állami részről elismerték az ügyet. Azt gondolom, a képesség valójában ott van a Fideszben, megtehetnék azt, hogy több ügyben is vagy akár összességében szembenéznek ilyen kérdésekkel.”
A logócseréről pedig a szocialisták lejtmenete jutott eszébe.
„Teljesen komikus volt már a sokadik megújulási próbálkozás, amikor elkezdtek logókat, meg elnököket cserélni. Most a Fidesz is erre az útra lépett rá, hogy logót cserél, mintha az önmagában bármilyen változást jelentene. Sőt bizonyos szempontból szerintem pont az az érdekes, hogy a Fidesz a még kitartó szavazóknak mit üzen azzal, ha a megmaradt identitás egy szimbólumát leváltja” – mondta.
Török Gábor a jelenlegi miniszterelnök ellenzékkel kapcsolatos politikájáról is beszélt.
„Nyilván nem az a célja Magyar Péternek, hogy a Fidesz-KDNP megsemmisüljön. Még akkor sem, ha egyébként lehet, hogy ez neki személyes, zsigeri vágya, hiszen a politikai érdekei ezzel ellentétesek. Számára a legjobb helyzet az lenne, ha ugyanez történne 2030 márciusában is, az utolsó parlamenti ülésen, amelyen ő továbbra is arról tudna beszélni, hogy ezek a bűnös képviselők mind a maffiát szolgálták tizenhat éven keresztül. Nyilván ez nem fog megtörténni, négy éven keresztül a dolog nem tartható, Magyar Péternek most kell ezt a helyzetet kihasználnia, tehát racionálisnak gondolom, amit csinál.”
A Törökülésben mindemellett szó volt arról, hogy
- végzetes-e a Fideszre és a KDNP-re nézve a Seszták-ügy,
- politikusként, volt miniszterként vagy az exfeleség szerepében jelent meg a vizsgálóbizottsági meghallgatáson Varga Judit,
- miért így alakult az „évtized nőjogi reformcsomagjának” időzítése,
- mivel lehet triggerelni Magyar Pétert,
- és miért csak rövid ideig maradnak napirenden a legfontosabb bejelentések is?

