November 1-jétől uniós előírások alapján változások történtek a külföldről, pontosabban az Európai Unión kívülről rendelt kiscsomagok vámkezelésében:
- szigorodtak a termékazonosítás szabályai,
- netes csomagrendelés esetén pedig 2 eurós uniós kezelési díjat is kell fizetni.
A változások elvileg az uniós gazdaság és az uniós fogyasztók védelmét szolgálják, és segítik a veszélyes vagy nem megfelelő áruk kiszűrését. Az új, 2 eurós szabály – az uniós vámreform részeként – valamennyi tagállamra vonatkozik, így Magyarországon is kötelező alkalmazni.

Legalább 5 eurós költséggel jár egy kiscsomag
Az előzmény, hogy az Európai Unió vámmentesség helyett tavaly július 1-jétől 3 eurós átalányvámot vezetett be kizárólag a 150 euró (mintegy 54–55 ezer forint) alatti, unión kívülről érkező kiscsomagokra. November elsejétől pedig az unión kívülről érkező összes netes csomagrendelésnél meg kell fizetni ezen felül a 2 eurós kezelési díjat is.
A 150 euró alatti értékű, úgynevezett kiscsomagokra nézve ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 3 eurós átalányvámon felül további 2 eurós uniós kezelési díjat is kell fizetni.
A 150 euró feletti rendeléseknél nincs egyszerűsített vámkezelés (azaz 3 eurós átalányvám), viszont van vám- és áfafizetési kötelezettség (27 százalék), valamint adminisztrációs díj is felmerülhet. Mivel az uniós szabályozás szerint a novembertől bevezetett 2 eurós új kezelési díj a csomag értékétől független, ezért a 150 eurós értékhatár feletti küldeményekre is meg kell fizetni.
Lényeges, hogy a 2 eurós kezelési díjat nem a fogyasztóknak (online vásárlóknak) kell intézniük. A csomagok vámkezelését, így a vám- és a díjfizetést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi majd. A 2 eurós kezelési díj 75 százaléka – az átalányvámhoz hasonlóan – az Európai Unió költségvetését illeti.
Kiszűri a NAV a veszélyes árukat
November 1-jétől újdonság az is, hogy a kiscsomagok vám-árunyilatkozatán fel kell tüntetni a csomagban lévő termék kereskedői és gyártói termékazonosítóját is. Erre az adóhatóság szerint azért van szükség, hogy a részletesebb adatok alapján a vámhatóságok pontosabban azonosíthassák az importált termékeket, és hatékonyabban szűrhessék ki az uniós előírásoknak nem megfelelő vagy a fogyasztókra veszélyes árukat. De mit jelent ez?
