Tuzson nem akart beszélni a miniszterek, államtitkárok felelősségéről a Schadl-Völner-ügy kapcsán

Tuzson Bence meghallgatásával folytatódott a tanácskozás. A volt igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy tárcavezetőként a jogi versenyképesség megteremtése volt számára a prioritás, hogy hogyan lehet elérni, hogy a bíróságok gyorsabban hozzanak ítéleteket. „Méltánytalan, ha öt évig tart egy bírósági eljárás” – mondta. Sajnálja, hogy a Tisza-kormány az előző kabinet ebbe az irányba tett lépéseinek határidejét eltolta, itt a digitalizációt említette.

Gyöngyösi István (Tisza) kérdésére az adósságrendezési eljárások kapcsán Tuzson kifejtette, hogy ez tulajdonképpen magáncsődöt jelent. Szerinte ez a minisztersége idején jóval egyszerűbbé vált, de nem egy bevett eljárás Magyarországon még, pár száz ilyen zajlik évente. Annak ellenére sem, hogy a bírósági eljárások lassúsága miatt egyre kevesebben fordulnak bíróságokhoz, a cégekhez hasonlóan a magánszemélyek sem tudják kivárni ezeket.

A kérdésre, hogy miért nem hatékony, miért ilyen kevesen élnek ezzel, válaszul Tuzson azt mondta, hogy három munkacsoport vizsgálta a jogérvényesítést különböző területeken, szisztematikusan, ameddig lehetett, eljutottak. „Nehéz a jogtudati elemeket megváltoztatni” – jelentette ki. Szerinte azért sem választják ezt az emberek, mert ez egyfajta „megszégyenülést” is jelent.

Gyöngyösi azt kérdezte, hogy az előző ciklusban történt végrehajtási visszaélések miatt a minisztereknek, államtitkároknak milyen felelősségük van. Tuzson szerint ő nem tud véleményt mondani, de a bizottság nem is kérhetne ilyet, ő csak tényekről tud beszélni.

Tuzson szerint felkészületlenek a kérdezők, különösen a tiszások, és politikailag motivált felvetésekre kellene felelnie. – Önök ilyenek – mondta Tuzson, megjegyezve, szerinte a szakmai felvetésekre kielégítően reagált.

A bizottság ülése ezzel véget is ért.

„Soha életemben” – mondta Trócsányi, hogy találkozott-e minisztersége idején önálló bírósági végrehajtóval vagy olyan ügyvéddel, aki később az lett.

„Soha életemben nem találkoztam Kiss Ferenccel, és a kijelentéssel kapcsolatban feljelentéssel éltem” – mondta Trócsányi.

Toroczkai szerint van egy hangfelvétel a birtokában, amelyen két korábbi végrehajtó, Kiss Ferenc és Vígh Róbert beszélget, és megemlítik Trócsányit a végrehajtói kinevezésekkel kapcsolatos visszaélésekkel összefüggésben. Trócsányi elmondta, hogy feljelentéssel élt, és lehet, hogy visszaéltek a nevével.

Molnár Zsolt arról kérdezte Trócsányit, hogy ha csak protokolláris eseményről ismerte Schadl Györgyöt, miért hívta fel napokkal a letartóztatása előtt. Trócsányi elmondta, hogy valóban felhívta, de csak egy technikai kérdése volt Schadlhöz, akit mint a Végrehajtói Kar elnökét ismert különböző eseményekről.

Elmondta: vett egy jelzáloghitellel terhelt ingatlant, a hitelt kifizette, de az előtte lévő földúton is rajta voltak a jelzálogok, „ennek a letöröltetése ügyében kértem ki a véleményét”. Hangsúlyozta, hogy ez egy technikai, szakjogászi kérdés volt.

„Hat évvel később mégis a kar elnökét a repülőtéren tartóztatták le, és a vád szerint több mint 924 millió forint jogtalan előnyre tett szert. Helyre állt a közbizalom?” – tette fel a kérdést Gyöngyösi, Trócsányi elmondta, hogy folyamatban lévő ügyről van szó, és hangsúlyozta az ártatlanság vélelmének fontosságát. „Én nagyon fel vagyok háborodva akkor, ha kiderül valakiről, hogy a szabályokat nem tartja be” – mondta.

„Völner Pál mint államtitkár kinevezése kinek az ötlete volt, ki ajánlotta, hogyan történt?” – kérdezte Toroczkai. Trócsányi azt mondta, hogy azok közül akart választani, akiknek volt jogi doktorátusuk, Völnernek emellett volt államtitkári tapasztalata is, ezért kereste meg, és lett parlamenti államtitkár.

Nacsa Lőrinc a díjreformról kérdezte Trócsányit, mely a 7 éves kinevezési korlát bevezetés mellett megvalósult a minisztersége alatt. Tapasztalt-e nyomásgyakorlást a végrehajtók részéről, és hogyan érintette a díjcsökkentés a végrehajtókat és az adósokat? – kérdezte. „Nem volt baráti a viszony, maradjunk annyiban. Bármihez hozzányúltunk, az akkori Végrehajtói Kamarának a képviselői ellenálltak, nyilván a díjrendeletet is negatívan fogadták” – mondta, hozzátéve, hogy határozott utasítása volt a díjcsökkentés.

A végrehajtási kinevezésekről kérdezte Gyöngyösi István Trócsányit, aki elmondta: a kinevezés Dr. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz tartozott, arról pedig nincs tudomása, hogy az államtitkárok között zajlott-e ebben egyeztetés. „Nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pál a végrehajtók kinevezésénél szerepet játszott” – mondta, mivel Gyöngyösi kérdésében arról is beszélt, hogy periratok szerint Völner állította össze a jelöltek sorrendjét.

Másodikként Trócsányi Lászlót hallgatják meg, aki 2014 és 2019 között volt igazságügyi miniszter. Elmondta, a végrehajtók és az igazságügyi szakértők területét tartotta különösen fontosnak, ezekről azt gondolta, „homályban vannak”.

2014-ben döntött az átvilágításról, Szekér Judit miniszteri biztos felelt a végrehajtói rendszer átvilágításáért, akinek „oroszlánbarlangba kellett bemennie, ahol még személyét illetően is védeni kellett”. „Fejétől bűzlik a hal” – mondta a 2014-es Végrehajtói Kamarában tapasztalt állapotokról.

Megszűnt a kamara, és létrejött a Végrehajtói Kar, melynek működését miniszteri biztos felügyelte. Ezeket a lépéseket előremutatónak nevezte a volt miniszter. Elmondta, a célja az volt, hogy a terület tisztuláson essen át. A végrehajtók kinevezése, áthelyezése az igazságügyért felelős államtitkárhoz tartozott Trócsányi elmondása szerint, ő a jogalkotásban vállalt szerepet.

Tett valamit miniszterként a látható igazságtalansággal szemben? – tette fel a kérdést Toroczkai a devizakárosultak kilakoltatása kapcsán. Navracsics Tibor szerint azon volt a fókusz, hogy hogyan tudják jogszabályokkal megmenteni a devizahiteleseket úgy, hogy megtartják az egyensúlyt a pénzügyi világon belül is, így „a végrehajtói munkadíjak nekem nem jelentek meg a horizonton”.

„Sajnos az adósoknak a horizontján megjelent, miniszter úr” – mondta erre Toroczkai, aki azt kérdezte, hogy nem érzékelt-e semmit a problémából a volt miniszter. Navracsics szerint nem devizahiteleseket akartak büntetni, hanem olyan jogszabályokat akartak, amelyekkel a lehető legtöbb devizahitelest megmentik, és nem merült fel döntési pont a végrehajtók díjazásával kapcsolatban.

„Volt-e politikai védettsége a kamara vezetésének a kormányzaton belül, kihez futottak a szálak?” – kérdezte Gyöngyösi István alelnök, Navracsics Tibor szerint nem volt. Gyöngyösi ezután azt kérdezte, hogy akkor miért kellett hűtlen kezelés miatt feljelentést tennie az utódjának a kamara gazdálkodása miatt. A volt miniszter erre az ülésen harmadszor is felolvasta a Szervezeti és Működési Szabályzat egy részét, mely arra vonatkozik, hogy az igazságügyért felelős államtitkár felelős a végrehajtás törvényességi felügyeletéért.

Az árverési visszaélésekkel kapcsolatban milyen konkrét intézkedéseket tett? – tette fel a kérdést Toroczkai László, amire Navracsics azt mondta, a konkrét ügyekért nem ő felelt, nem avatkozott be. Toroczkai szerint márpedig rendszerszintű problémákról volt szó, idézte Répássy Róbertet, aki szerint „végrehajtói klánok” dolgoztak, és megkérdezte, tudott-e erről Navracsics Tibor. A politikus erre nem válaszolt.

Toroczkai szerint többen is tagjai a „Völner–Schadl-bűnügynek” a Navracsics alatt kinevezett végrehajtók közül. „Nem vettem részt végrehajtók kinevezésében” – mondta Navracsics, így szerinte időbeli egybeesésről és nem oksági egybeesésről van szó.

Mi akadályozta meg, hogy kormányzati átvilágítás rendeljenek el a végrehajtói kamaránál a minisztersége alatt– kérdezte Gyöngyösi István alelnök, Navracsics szerint ő nem kapott jelzést arra vonatkozóan, hogy el kellene rendelni egy átvilágítás.

Navracsics Tibor 2010 és 2014 között volt közigazgatási és igazságügyi miniszter, hangsúlyozta, hogy ez a ciklus legnagyobb minisztériuma volt, több másik feladatát vette át.

Navracsics szerint a területek közti együttműködésér a miniszter, a konkrét feladatokért az államtitkárok feletek, így a végrehajtási rendszerrel kapcsolatos ügyekkel is egy államtitkár foglalkozott, Répássy Róbert.  „Közvetlen kapcsolatom a végrehajtókkal nem volt” – mondta, és azt is, hogy nem ez tűnt a legérzékenyebb területnek.

Hangsúlyozta, hogy lépéseket tettek annak érdekében, hogy a jogalkotás útján kezeljék a problémákat, mert észlelték például, hogy nem volt kellő mértékű például a végrehajtási álláspályázatok átláthatósága.

Toroczkai László elmondta, már két feljelentést is tudott tenni a bizottság, és hangsúlyozta, nem kértek hosszabbítást, hanem határidőre szeretnék befejezni a vizsgálatot, ezért tartanak sűrűn üléseket.

• elsőként Navracsics Tibort,
• majd Trócsányi Lászlót,
• végül Tuzson Bencét hallgatja meg a bizottság.

A bizottság minden tagja tehet majd fel kérdéseket a meghallgatottaknak.

Tuzson Bence a meghallgatás előtt újságíróknak azt mondta, elképzelhetetlennek tartja, hogy az igazságügyi minisztériumban valaki kenőpénzt fogadott el az ő minisztersége alatt.

Az ülés közben elkezdődött, Tuzson közben a terem előtt nyilatkozik.