Nagyvilág

„Kilencszázzal mész, kilencszázzal jönnek szemben. Kizárt, hogy kiszúrsz valamit a távolban” – 349-en haltak meg minden idők legsúlyosabb légi ütközésében

Robert Nickelsberg / Getty Images
A Charkhi Dadri felett ütközött szaúdi és egy kazah légitársaság utasszállítóinak maradványai 1996-ban.
Robert Nickelsberg / Getty Images
A Charkhi Dadri felett ütközött szaúdi és egy kazah légitársaság utasszállítóinak maradványai 1996-ban.

„Kilencszázzal mész, kilencszázzal jönnek szemben. Kizárt, hogy kiszúrsz valamit a távolban” – 349-en haltak meg minden idők legsúlyosabb légi ütközésében

30 éve történt a világ leghalálosabb légi katasztrófája. 1996. november 12-én az indiai Charkhi Dadri felett ütközött össze egy szaúdi és egy kazah utasszállító, a balesetet senki nem élte túl. Ruzsom Zoltán, a HungaroControl technikai rendszerfelügyelője segítségével rekonstruáltuk az eseményeket. A szakértő arról is beszélt: ma már elképzelhetetlen egy ilyen súlyos légi baleset. Archív képek a tragédiáról.

1996. november 12-én egy Boeing 747-es és egy szovjet gyártmányú Il–76-os repülőgép ütközött össze a levegőben, az észak-indiai Charkhi Dadri település felett. Ez máig a legtöbb halálos áldozatot követelő, levegőben történt katasztrófa, melynek kritikus eseményei mindössze hét perc alatt játszódtak le. A tragédia következményeként jelentős változások léptek életbe a repülésbiztonság területén.

Az 1990-as évek közepén fellendült az indiai gazdaság, és ezzel párhuzamosan kinyílt az ország légtere is. Az állam egyetlen tollvonással felszámolta az indiai légi közlekedés négy évtizeden át fennálló állami monopóliumát, ami légitársaságok egész sorának megjelenését hozta. 1995-ben már 42 légitársaság üzemeltetett járatokat Indiába, Indiából vagy az országon keresztül, a földi infrastruktúra ugyanakkor nem tudott lépést tartani a forgalom növekedésével.

Olyannyira nem, hogy Delhiben akkoriban egyetlen közös légifolyosót használtak az érkező és induló járatok, mivel a környező légtér jelentős részét a légierő számára tartották fenn. A légifolyosó itt nem képletes kifejezés: a repülőgépek előre kijelölt, meghatározott méretű légi útvonalakon, afféle „égi utcákban” közlekedtek. Ez a mai magyarországi gyakorlattól is eltér, hiszen nálunk az átrepülő forgalom számára biztosított a szabad légtérhasználat, azaz sem légifolyosók, sem légiútvonalak nincsenek.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik