Éppen negyed évszázada, 1988. november 2-án este indult útjának a megalkotójáról, az akkor mindössze 23 éves Robert Tappan Morrisról elnevezett Morris-féreg. A Cornell Egyetem egykori hallgatójának motivációja máig ismeretlen, a szakértők azonban abban biztosak, hogy a programozó a mindössze 99 soros szoftverkódban hibát vétett, mivel a digitális kártevő már másnapra olyan károkat okozott, hogy az egész kontinens ezzel az üggyel volt elfoglalva.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a 25 évvel ezelőtti internet nagyon másképp nézett ki: becslések szerint alig 65-70 ezer számítógép volt hálózatba kötve, s a felsőoktatási és kormányzati intézményeken kívül legfeljebb hírből hallottak a létezéséről. Mivel megbíztak egymásban, a rendszer fenntartói nem nagyon építettek ki védelmi rendszereket, pedig tudtak az esetleges biztonsági résekről, láttak már “számítógépes kórokozókat”.
Épp ezt a bizalmat használta ki a féreg, amely létét két parancsnak vetette alá: szaporodni és terjedni. Szaporodása azonban olyan gyors volt, hogy órák alatt megbénította a megfertőzött rendszereket – az informatikai szakértők kifejezetten szerencsésnek gondolták magukat, hiszen a Morris-féreg ezen felül nem tett kárt: nem törölt semmit, ráadásul lassabb szaporodással úgy tudott volna terjedni, hogy senkinek sem tűnik fel a működése.
Jól jelzi az első digitális járvány körüli bizonytalanságot, hogy a legjobb becslések sem tudták pontosan meghatározni az okozott kárt: összesen valahol 250 ezer és 96 millió dollár között lehetett. Az biztos, hogy az egyes intézményekben hetekig dolgoztak a javításon.
Robert Morris félresikerült kísérletéért végül három év felfüggesztett szabadságvesztést, 400 óra közmunkát és tízezer dollár pénzbüntetést kapott, ami negyed évszázad távlatából roppant súlyosnak tűnik, hiszen manapság sokkal durvább dolgok történnek a neten.
