Emelkedik az oktatásra fordítandó összeg a jövő évi költségvetés tervezete szerint, de a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének mértéke elmarad attól, amit a választási kampányban ígért a Tisza párt – nyilatkozta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke az MTI-nek.
Az érdekvédő úgy kommentálta a múlt héten benyújtott javaslatot, hogy
az oktatásban mindenre kicsivel több jut, de a válságból való kilábaláshoz ez kevés.
Elmondta, hogy a tankerületek 1280,8 milliárd forinttal, a szakképzési centrumok pedig 318,6 milliárd forinttal számolhatnak jövőre, mindez azt jelenti, hogy a köznevelésre és a szakképzésre szánt összeg egyaránt emelkedik 2027-ben.
Gosztonyi Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Tisza Párt a választási kampányban azt ígérte: a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók fizetésemelése már ebben az évben eléri a 25 százalékos mértéket.
Ehhez képest a miniszterelnök a parlamentben nemrég 21 százalékról beszélt, a költségvetési tervezetben pedig már csak 15 százalékos emelés szerepel, ráadásul ezt is csak 2027-ben kapják meg a kollégák. Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mit várhatunk
– fogalmazott az alelnök, nagy kérdésnek nevezve azt is, hogy a soron következő minimálbér-emelés, illetve a garantált bérminimum emelése beleszámít-e a fizetésemelés mértékébe, vagy azon felül értendő.
A PSZ alelnöke közölte: a pedagógusok 5,5 százalékos béremelése inkább csak bérkorrekció, a köznevelésben foglalkoztatott pedagógusok fizetése ugyanis már eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát. Felidézte: a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodása arról szól, hogy 2031-ig a diplomás átlagbér 80 százalékán tartják a pedagógusok átlagbérét.
Gosztonyi Gábor hangsúlyozta: a PSZ szorgalmazza, hogy a kormány működtesse az érdekegyeztető fórumokat.
Úgy látjuk, hogy az intézményesített érdekegyeztetés továbbra is hiányzik. Igaz, hogy szélesebb körben hallgatja meg a kormány a civil szervezeteket, de ez inkább csak afféle ötletbörze. Szükség lenne hivatalos, háromoldalú tárgyalásokra a kormányzati, a munkáltatói és a munkavállalói oldal, azaz a szakszervezetek között
– húzta alá.
