Közel fél évvel az új kormány megalakulása után is asztronomikus magasságokban a Tisza Párt támogatottsága. A választásokat követő hónapokban beindult a győzteshez húzás (ilyenkor megfigyelhető, hogy a nyertes párt vagy jelölt még tovább tudja tornászni a támogatottságát, illetve megnő azoknak a száma, akik úgy emlékeznek, hogy a győztest támogatták): az április 12-én kétharmados többséget szerző kormánypárt a pártválasztók körében a 70 százalékot ostromolta, miközben a hatalomból kiszavazott Fidesz népszerűsége összeomlott, és mélyen beestek 30 százalék alá. A győzteshez húzás mértéke lényegesen erősebb volt a megszokottnál: a 1990-es rendszerváltás óta olyan magasságokba egyetlen párt sem tudott kapaszkodni, mint a Tisza.
Ősszel érdemi elmozdulás sem a kormánypárt, sem a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságában nem látszik, ami önmagában jelzi, hogy nem egy megszokott kormányváltás zajlott le az idén tavasszal.
Arról, hogy miként kell értelmezni ezeket a támogatottsági szinteket, illetve minek kell történnie ahhoz, hogy megváltozzon a pártverseny dinamikája, Tóka Gábor politológust, a Vox Populi szerzőjét kérdeztük.
