Havonta maximum százezer forint fizethető ki a közbeszerzési pályázatban teljesítő fő- és alvállalkozóknak március elsejétől, e fölött tizenöt napnál nem régebbi, kifejezetten a számlateljesítéshez kiállított nullás adóigazolás szükséges (meg kell adni a kifizető nevét, székhelyét és adószámát is).
A fővállalkozóknak bírság terhe mellett tájékoztatniuk kell alvállalkozóikat (pl. a szerződésben rögzíteni), hogy a teljesítés közbeszerzéshez kötődik. Az igazolás nélkül teljesített kifizetés kockázatos, adótartozás esetén ugyanis a vállalkozási lánc minden tagja egyetemlegesen felelős.
Felkészülten kérjük
Aki fő-, alvállalkozóként vesz részt közbeszerzésben, annak első lépésben érdemes könyvelőjével megnézetni, van-e tartozása a cégének, szükség van-e esetleges átvezetésre. Rendezett adófolyószámla esetén aznap lehet igazolást kapni. Ha tartozása van, akkor sürgős esetben az APEH központi ügyfélszolgálatain, bankkártyával rendezheti, így elméletileg még aznap kaphat nullás igazolást.
Befizethet postai úton vagy átutalással is – ilyenkor pár napba (egy hétbe) is beletelhet, mire jóváírják a tartozás rendezését. Az APEH-nak egyébként nyolc napja van törvény szerint a nullás igazolás kiadására (harminc nappal hosszabbodhat, ha az adóhatóság éppen ellenőrzi az igazolást kérő céget).
Befizetés hiányában tartozásos adóigazolást kap az igénylő, és a kiadó ügyintéző azonnal jelzi a végrehajtóknak, hogy haladéktalanul intézzenek követeléslefoglalást a számla kifizetőjénél. Ez azt jelenti, hogy az elvégzett munka ellenértékeként csak a tartozással csökkentett rész fizethető ki (ha marad).
Nincs adósnyilvántartás
Az együttes („nullás”) adóigazolás kiadásához nincs külön adósnyilvántartás. Vagyis az APEH-ügyintézőnek több nyilvántartást kell megvizsgálnia az igazolás kiadása előtt, így például az adózó folyószámláját, a bevallások nyilvántartását, ellenőrzés előírásait stb., továbbá adatszolgáltatást kér a vámhivataltól az ott fennálló adó- és vámtartozásról, illetve azok hiányáról. Egyes cégvezetők ezért kételkednek abban, hogy az adóhatóság képes lesz a nagy mennyiségű igazolás időben történő kiadására.
Tapasztalat szerint rendezett folyószámla esetén is eltelik tíz-tizenöt perc egy együttes adóigazolás kiadásáig. S akkor még nem számoltuk az egy-két órás ezt megelőző várakozást.
Jó hír, hogy elektronikus úton is kérhető a nullás igazolás, postai kiküldést vagy elektronikus igazolást választva. Utóbbinál meg kell tudakolni, hogy azt a kifizető tudja-e kezelni (internet-hozzáférés kell hozzá, a hitelesség ellenőrzéséhez pedig az APEH honlapján találhatóak ingyenes programok).
Naprakészek?
Az FN által megkérdezett könyvelők szerint, mióta elektronikus a bevallás, azóta kevés a tévedés az APEH nyilvántartásában, ha napra- nem is, de „hétrekésznek” mondható. Aki tehát vette a fáradságot, és leegyeztette korábbi bevallásait és befizetéseit, akkor nem lehet neki gond a nullás igazolás beszerzése. Azon viszont nem ártana javítani, teszik hozzá, hogy az elektronikus elérhetőség ne akadozzon néha napokig is.
Ha valakinek tizenöt kifizetése esedékes egyszerre, akkor is ki tudják adni az összes igazolást, feltéve, ha rendben van a folyószámlája – mondták el az FN kérdésére az APEH-nál. Mindenesetre azért azt kérik az adózóktól, csak a már biztos kifizetésekhez kérjenek nullás igazolást. Nem a számlakiállítás, -teljesítés, -befogadás, sem a fizetési határidő dátuma a mérvadó, hanem a tényleges kifizetésé.
Mire jó az új szabály?
Aki az állami pénzekből részesedik beszállítóként, az fizesse rendesen az adókat. Támogatni kell, mint mindegyik, a szürkegazdaság felszámolására irányuló törekvést – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az Ernst&Youngtól.
Vámosi úgy látja, lehet bízni abban, hogy lesznek vállalkozók, akik – mert egyébként is ezt tartják követendő magatartásnak, csak néha késnek – akár máshonnan is elvéve a pénzt, de élnek a kényszer szülte alkalommal, és befizetik aktuális adótartozásukat. Az intézkedés ugyanakkor semmit nem használ azon feketén, szürkén működő vállalkozásokkal szemben, amelyek be sem vallják adókötelezettségeiket, így azután adótartozásuk sem keletkezik, tette hozzá.
Bedőlő cégek, vagy a rend kezdete?
Visszaélések forrása, hogy az alvállalkozói lánc végén szereplő cégek adó- és járuléktartozással együtt „eltűnnek” vagy fizetésképtelenné nyilvánítják magukat. A felszámolási és csődeljárásban pedig a köztartozások megtérülése elenyésző mértéket mutat – állítja az APEH. Ezt küszöbölné ki az egyetemleges felelősség.
Az FN által megkérdezett vállalkozók attól tartanak, hogy sok közepes és kisebb cég bedőlhet a szabály alkalmazásával. Sok vállalkozás ugyanis likviditási gondjait – kényszer szülte megoldásként – például a járulékok késedelmes befizetésével igyekezett áthidalni (egyébként a nonprofit szervezetektől sem idegen ez a gyakorlat). Az új szabály leginkább ezeket a cégeket érinti, hiszen a feketézők eleve nem vallják be az adókötelezettségeiket.
Tény, hogy az új szabályozás megszűnteti annak lehetőségét, hogy a közbeszerzésekben érintett cég a likviditási gondjait a késedelmes adó- és járulékfizetéssel oldja meg – írta megkeresésünkre a Pénzügyminisztérium (PM) sajtóosztálya. Ugyanakkor az esedékes adókat, közterheket, járulékokat mindenkinek időben meg kell fizetnie.
Olyan rendszer nem létezhet, amely egyeseknek lehetővé teszi, hogy csak később fizessenek adót, abból finanszírozzák magukat, másoknak meg nem. Ezzel éppen az adóját tisztességesen, időben befizető vállalkozás kerülne versenyhátrányba az időben nem fizetővel szemben – vélik a PM-nél.
