Tudósok nemrégiben felfedezték az eddigi leghidegebb lávabolygót, amely légkörrel rendelkezik, és amely sok szempontból nagyon hasonlíthat a Földre, korai korszakában – írja a Space.com.
A HD 3167 b jelű szuperföld egy 154 fényévnyire lévő csillag körül kering, rendkívül szorosan. Olyannyira, hogy egy év a bolygón – vagyis egy keringés a csillaga körül – mindössze egy földi napnak felel meg. A kutatók szerint kifejezetten izgalmas, hogy ez nemcsak egy láva borította szikla, hanem egyben a legkisebb lávavilág, amelyet valaha láttak. Ennek ellenére mégis sikerült megtartania a légkörét.
Ami igazán meglepő, hogy minél közelebb kering egy bolygó a csillagához, annál nehezebb kellene, hogy legyen légköre, mivel csillagszél bombázza és több nagy energiájú foton bombázza a csillagtól. Mégis, ezeknek a lávavilágoknak sok esetben van légkörük
– mondta Edwin Kite, a kutatás társszerzője, a Chicagói Egyetem geofizikai docense egy nyilatkozatban.
Ilyen lehetett a Föld is őskorában
Amióta az első exobolygót (vagy Naprendszerünkön kívüli bolygót) több mint 30 évvel ezelőtt felfedezték, a tudósok több mint 6300 különböző exobolygót találtak. Ezek között van néhány olyan sziklás planéta, amely elég forró ahhoz, hogy a felszíne égő lávává olvadjon. A most felfedezett bolygó árapályfüggő, ami gyakori a lávavilágok között. Ez azt jelenti, hogy az egyik oldala mindig a csillaga felé néz, a másik oldala pedig örök sötétségbe burkolózik.
Ha a bolygónak nem lenne légköre, a nappali oldala elméletileg a lehető legforróbb lenne, mivel ilyen közel van a csillagához – mondta Brandon Park Coy, a tanulmány vezető szerzője. De nem ez a helyzet. A csapat egy szokatlanul hűvös bolygót talált, légkörrel, amely „észrevehetően hidegebb, mint a várt maximum”. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a bolygó légköre a nappali oldalát úgy hűti, hogy visszaveri a csillag fényét, és lényegében ezt a hőt a bolygó sötét oldalára irányítja. Tehát, bár elég forró ahhoz, hogy lávavilág legyen, ez a leghidegebb, amelyet valaha légkörrel találtak.
Annak ellenére, hogy mennyire alkalmatlanok az élet kialakulására, az ilyen típusú bolygók tanulmányozása is érdekel minket, mivel úgy gondoljuk, hogy a korai Föld nagyon hasonlíthatott egy lávabolygóra. Feltételezéseink szerint a Naprendszer történetének legelején, amikor a földszerű bolygók kialakultak, rendkívül forrók voltak a bolygócsíra-ütközések energiája miatt. A Földön egy úgynevezett magmaóceáni állapot volt, teljesen folyékony felszínnel. Ez a mostani felfedezés betekintést nyújt abba, milyen körülmények lehettek a Föld első néhány millió évében
– tette hozzá Coy.
