Az egészségügyi miniszter bejegyzése szerint a cél a rendelkezésre álló műtéti kapacitások jobb kihasználása, amihez elsősorban a normál műszak utáni délutáni időszakban és hétvégén végeznének további beavatkozásokat. Ehhez a kormány pozitív finanszírozási ösztönzőt vezet be, amelynek jelentős részét az ellátó csapatok – orvosok és szakdolgozók – kapják meg.
A program az értékalapú egészségügy felé mozdulna el, ami azt jelenti, hogy az ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, valamint a betegek által jelzett eredményekhez és elégedettséghez kötik. A Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már dolgoznak a további kapacitások kiépítésén, a programhoz pedig korszerű, gyorsított rehabilitációs protokollokkal dolgozó külföldi szakemberek is csatlakoznak.
A miniszter közölte, hogy nem egyetlen országos sablont alkalmaznak, hanem minden kórháznál külön problématérképet készítenek. A tárcavezető által közzétett 2026-os problématérkép a magas várakozási idő okai között említi egyebek mellett a létszámhiányt, a magánellátás elszívó hatását, a műtőmenedzsment hiányosságait, valamint az alacsony személyes érdekeltséget.
A program részeként megkezdik a várólisták tisztítását, és felülvizsgálják a korábban bevezetett ortopédiai várólista-protokollt is. A változások értelmében a 35 feletti BMI-hez (testtömegindexhez) kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett az egyéni betegkockázaton és a kezelőcsapat döntésén alapuló megközelítést fognak alkalmazni.
A várólista-csökkentés elindítását Magyar Péter miniszterelnök a szolnoki országjárása során harangozta be. A kormányfő és Hegedűs Zsolt a napokban azzal került a hírekbe, hogy nyilvánosságra hoztak egy 2022-es levelezést, amelyben a korábbi fideszes egészségügyi államtitkár, Takács Péter trágár stílusban írt a Magyar Orvosi Kamara tiltakozó állásfoglalásáról.
