A szkíta-magyar leszármazásnak semmiféle tudományosan bizonyítható alapja nincs, ám ez az ókori nép mégis komoly nyomot hagyott a magyar nemzettudatban. És még jelentősebbet a Kárpát-medencében, hiszen ők emelték e területet a vaskorba, hatalmas fejlődést hoztak a kerámiaművességben és a lótenyésztésben, részben innen látták el lovakkal az akkori görög világot. Kemény harcok árán vetették meg lábukat a Kárpátok gyűrűjében, majd évszázadokig békésen éltek a szomszédaikkal. Rettegett ellenfélnek számítottak egész Eurázsiában, amiben bizonyára szerepe lehetett a viperaméregből és emberi vérből kevert méregnek a harci nyilaikon.
A Kecskeméti Katona József Múzeumban (KKJM) időszakos kiállítás mutatja be a szkíták világát Szkíták kora az Alföld szívében címmel, mi pedig Wilhelm Gábor régészt, főmuzeológust, a KKJM régészeti osztályának vezetőjét kérdeztük velük kapcsolatban.
