Most már hazánkban is hosszú évek óta lehet kapni különböző kínai autókat, ráadásul hivatalos márkakereskedésekből, nem csak úgy szürkeimportból, mint korábban. Némelyik vállaltan kínai (BYD, Nio, Jaecoo stb.), némelyik pedig egy egykor híres brand nevét vette fel, ilyen például az MG is.
Ezeknek az autóknak sokszor az árazása az egyik ütőkártyája az európai, japán és koreai vetélytársaikkal szemben, ám sokak egyelőre még nem bíznak eléggé ezekben a gyártókban ahhoz, hogy több milliót költsenek el kínai autóra. Gyakran felmerül az alkatrészellátás kérdése, a műszaki megbízhatóság hosszú távon, valamint az, hogy mennyit veszít majd az értékéből egy kínai autó évek múltán. A Vezess cikke most ezzel a harmadik kérdéssel foglalkozik. Ennek megítélése még most is hozzávetőleges tud lenni, hiszen nem áll rendelkezésre olyan nagyszámú minta, mint a hagyományos gyártók esetében.
Ezt a cikket a Vezess szerkesztősége készítette a 24 Extra számára.
A legolvasottabb hazai autós lapként a Vezess több mint 25 éve segít eligazodni az autózás világában: tesztekkel, elemzésekkel, szakértői tartalmakkal és a közlekedés mindannyiunkat érintő kérdéseivel.
Minden nap friss autós tartalom: vezess.hu
Európában 2025-ben az újautó-eladások terén nem volt kínai modell a top tízben az Auto Zeitung adatai szerint:
- Dacia Sandero (243 676 db)
- Renault Clio (229 778 db)
- Volkswagen T-Roc (211 241 db)
- Volkswagen Tiguan (197 000 db)
- Volkswagen Golf (195 455 db)
- Toyota Yaris Cross (190 565 db)
- Peugeot 208 (185 096 db)
- Peugeot 2008 (171 438 db)
- Dacia Duster (168 182 db)
- Toyota Yaris (165 833 db)
Magyarországon 2025-ben a DataHouse információi alapján a Suzuki S-Cross lett az első (6500 db), megelőzve a Skoda Octaviát (5738 db) és márkatársát, a Vitarát (5590 db). Európához hasonlóan itt sem fért be kínai autó az első tízbe. Az ilyen modellek európai térnyerését azonban már csak az nem veszi észre, aki csukott szemmel jár: 2025 első öt hónapjában az ACEA adatai szerint az EU-s újautó-piac 6 százalékát tették ki a kínai autók, egy évvel később ez az adat már 9 százalék volt.
Mi fán terem az értékvesztés?
