Lannert Judit a Kossuth rádió Felkelő című műsorában arról beszélt, hogy a közösségi média hatásai már a középosztály és a kedvezőbb helyzetű családok gyermekeinél is egyre erősebben jelentkeznek.
Lannert szerint ez arra utal, hogy a digitális eszközök és a közösségi média használata már nem társadalmi helyzettől függő probléma.
Úgy fogalmazott, hogy ma ugyanazzal a kihívással szembesülnek a hátrányos helyzetű és a jobb körülmények között élő családok is, amikor a gyerekek figyelméről, tanulási szokásairól és fejlődéséről van szó.
A szülőknek is példát kell mutatniuk
A miniszter szerint a felmérések arra is rámutatnak, hogy a szülők egyre kevesebb időt töltenek aktív foglalkozással a gyermekeikkel.
Hangsúlyozta, hogy a családok nélkül nem lehet eredményesen kezelni a problémát, mert a szülők jelentik a legfontosabb partnert a gyerekek fejlődésének támogatásában.
Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a felnőtteknek is
le kell jönniük a közösségi médiáról,
mert a személyes figyelmet és a családi kommunikációt semmilyen digitális platform nem tudja pótolni.
Már korán oda kell figyelni
Lannert Judit kiemelte a korai gyermekkori időszak jelentőségét is. Szerinte káros következményekkel járhat, ha a nagyon kis gyermekek túl korán és túl sok időre kapnak digitális eszközöket.
Annak kapcsán, hogy a PISA-felmérés szerint a világszerte romló tendenciákon belül Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest, a miniszter elmondta: ennek oka a közösségi média „túlburjánzása” és az olvasási szokások megváltozása.
Ráadásul egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, ezek a problémák felerősödnek. Az autonómia hiánya gyengíti a rendszert – olvasható az MTI összefoglalójában.
A 2010-ben elkezdődött angol oktatási reform tapasztalati alapján a miniszter rámutatott: álvita, hogy a tényszerű ismeretekre vagy az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt.
Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni.
Továbbá az angol tapasztalatok szerint a szövegértés nemcsak alsó tagozaton fontos, később is nagy gondot kell rá fordítani, ám a magyar oktatás problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése.
A PISA tapasztalata az is, hogy nincs egységes megoldás, minden országnak magának kell kitalálnia a sajátját – tette hozzá a miniszter.
Nem volt igazságos a korábbi teljesítményértékelési rendszer
Lannert Judit a közoktatási rendszer átalakításáról szólva elmondta: a tankerületi központoknak inkább koordináló funkciója lesz. Az új vezetői pályázatokat már kiírták. A tankerületi tanácsokba az önkormányzatok képviselőit is meghívják. A Klebelsberg Központ kontroll szerepe megszűnik és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé válik.
A Klebelsberg nem feltétlenül ilyen állománnyal fogja folytatni
jegyezte meg a miniszter.
A tanárok teljesítményértékelési rendszerének átalakításáról a miniszter elmondta: a korábbi rendszer nagyon szorosan összekapcsolta a tanulói és a tanári teljesítményeket, de ez nem volt igazságos. Az értékelés alapjául szolgáló kompetenciaméréseket a diákok egyre kevésbé vették komolyan. A nemzetközi példák szerint az ilyen értékelési rendszerekben a tanárok frusztráltabbak lesznek és a szabályok megkerülésével reagálnak.
A magyar iskola egy lapos szervezet
A tanárokat, diákokat segítő iskolai személyzet kapcsán a miniszter elmondta: bérük eddig a minimálbérrel együtt mozgott, pedig „nagyon fontos munkát végeznek. A magyar iskola egyik legnagyobb problémája, hogy egy lapos szervezet, pedagógusok vannak meg iskolaigazgató, és pont azok az emberek hiányoznak”, például pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, akik segíteni tudják a tanár munkáját.
Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatási minisztérium új intézmény, de jól áll a megszervezése, van SZMSZ, „jó csapat állt fel”.
Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a következő tanév elején hol tart az oktatás átalakítás, a miniszter elmondta: átfogó oktatási stratégián dolgoznak, amely új törvényeket is szükségessé tesz majd, és átalakul a Nemzeti Alaptanterv is.
Én azt szeretném, ha ebből a folyamatból már nagyon sok látszódna az év végére
és ezek a változások a következő tanévben lezajlanának – fűzte hozzá Lannert Judit.
