Az átvilágításkor előkerült információk alapján a közmédia vezetése feljelentést tesz, és megbízta Papp Gábor ügyvédet a jogi lépések megtételével – közölte hétfői közleményében az MTVA, mely egyben kijelentette azt is: rendelkezésre álló belső levelezések, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok alapján számos részlet feltárult arról, hogyan állt az elmúlt években politikai felügyelet alatt a közmédia. Ennek folyományként arra a megállapításra jutottak:
Várhegyi a Duna Médiaszolgáltató külsős kommunikációs tanácsadója volt, és nem szerepelt az MTVA hierarchiájában, ehhez képest komoly hatalommal bírt a szervezet életében.
„Átvette a közmédia hivatalos vezetőinek jogköreit, helyettük döntött tartalmi, személyzeti, gazdasági ügyekben is, és jóváhagyása nélkül számos esetben nem is mertek döntést hozni azok, akik hivatalosan felelősek voltak az intézmény vezetéséért” – írja most az MTVA, kiegészítve azzal, hogy Várhegyi szerepe túlmutatott a közmédia irányításán, gyakorlatilag ő volt a kapcsolat az ország politikai vezetése és a közmédia között.
Várhegyi közvetítette a kormány tagjainak és más fideszes politikusoknak az akaratát a közmédia felé, illetve képviselte a közmédiát a kormányzati szereplők irányában.
Várhegyi a rendszerváltást követően Szolnok polgármestere, és a Fidesz választmányi elnöke is volt. Karrierjében az okozott törést, hogy 2002-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Lemondott a képviselői mandátumáról, és nem tartotta meg politikai államtitkári posztját sem a kulturális minisztériumban.
Mi bizonyítja ezt?
Az MTVA a közleménye mellé egy 9 oldalas mellékletet is eljuttatott szerkesztőségünkhöz, amiben azokat az eseteket gyűjtötték össze, melyek szerintük igazolják, hogy Várhegyi Attila bizonyos meghatározó területeken nem egyszerűen tanácsokat adott, hanem ténylegesen irányította a közmédia működését. A melléklet az Ötödik emelet nevet viseli, a magyarázat szerint azért, mert az MTVA székháza egy négyemeletes épület. Az ott dolgozók közül mégis sokan emlegettek egy „ötödik emelet” nevű láthatatlan intézményt. „Ez volt az a döntési szint, ahonnan a hivatalos szinteken túlról meghatározták a közmédia mindennapi működését” – írják, hozzátéve: Várhegyi heti rendszerességű értekezleteket tartott, Papp Dániel vezérigazgató és más vezetők nemcsak folyamatosan beszámoltak neki a legapróbb ügyekről is, szövegeket és döntési javaslatokat küldtek hozzá, de megvárták a jóváhagyását és rendre végrehajtották az utasításait.
Konkrét példaként említik, hogy amikor például a 24.hu arról kérdezte a közmédiát, hogy terveznek-e választási vitaműsort rendezni április 12. előtt, Papp Dániel a kommunikációs osztály által továbbított kérdésre úgy reagált: „Szerintem nem válaszolunk, de várjuk meg Attilát!”
Személyi ügyekben sem pusztán tájékoztatást kapott, sokkal inkább végső egyeztetési és jóváhagyási fórumnak tűnt. Beleszólt igazolásokba, elbocsátásokba, döntött összeférhetetlenségi kérdésben, és értékelte a szerkesztőségek napi teljesítményét is. Januárban például Várhegyi utasítást adott külsős szerződések felmondására, de említenek egy olyan esetet is, amikor Várhegyi egy lehetséges igazolási ötletre úgy reagált Pappnak és Szöllősi Györgynek:
Ezt a buzit idehozni????
Ezen felül, azt is írják Várhegyiről, hogy nem csupán a közmédia belső ügyeiben hozott döntéseket, hanem a kormány és az intézmény között közvetlen összekötőként is működött. A kormányzati kérések hozzá futottak be, a közmédia vezetői pedig őt kérték arra, hogy járjon el a kormánynál. Nem egyszerűen üzeneteket adott tovább: ügyeket vitt, jóváhagyásokat szerzett és megoldásokat járt ki, és ilyenkor mindig messzemenőkig képviselte a Fidesz-KDNP hatalmi érdekeit.
„Kiemelt szerepét jól mutatja Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli, Kossuth Rádiónak adott interjúinak felügyelete: beszámolók szerint az interjúk napján ő fogadta hajnalban a miniszterelnököt a stúdióban, végigkövette a lebonyolítást, majd az adás után együtt távozott a kormányfővel. (A stúdió mellett egy külön helyiséget rendeztek be Orbánnak a ráhangolódásra, amit többek között egy körülbelül 15 millió forintos kanapéval tettek kényelmesebbé.) Nem csoda, hogy amikor Orbán Berlinben adott interjút, Papp Dániel előzetesen aprólékosan beszámolt Várhegyinek a helyszínről, a kamerákról, a világításról, az arculatról, valamint a tervezett élő és a Facebook-közvetítés részleteiről is.”
A teljes dokumentum, az összes kilistázott esettel itt érhető el.
