A politikus azt mondta, hogy a Tisza azért támogatta Baka András köztársasági elnöki jelölését, mert olyan személyiséget kerestek, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét, és független a mindenkori kormánytól.
Szerinte Baka már beiktatási beszédében is világossá tette, hogy szükség esetén a Tiszával szemben is kész fellépni, ami egy köztársasági elnöktől természetes és kívánatos hozzáállás.
Mikor jöhet az új alkotmány?
Melléthei-Barna Márton szerint még nincs végleges döntés arról, hogy lesz-e közvetlen köztársaságielnök-választás Magyarországon. Úgy véli, hogy az új alkotmány legkorábban 2027 őszére készülhet el.
Ha a közvetlen államfőválasztás mellett döntenek, akkor az első ilyen voksolás leghamarabb 2027 végén jöhetne.
Ha az a döntés születik, hogy a köztársasági elnököt továbbra is közvetve, a képviselők válasszák meg, nem látom szükségességét Baka András mandátuma megszüntetésének. De, ha az alkotmányozás eredményeként közvetlen elnökválasztás lesz, akkor nyilván ki kell írni a választást, amelyen még senki nem tudja, kik lesznek jelöltek.
Magyar Péter improvizációiról is beszélt
Az interjúban szóba került Magyar Péter politikai stílusa is. Melléthei-Barna szerint a Tisza vezetője az ország kevés valóban profi politikusának egyike, és az eddigi váratlan húzásai többnyire sikeresnek bizonyultak.
A Polgár Judit lehetséges köztársasági elnöki jelölése körül kialakult vitát ugyanakkor kommunikációs félreértésnek nevezte, és elismerte, hogy a párt és a választók egyaránt tanulják még a demokratikus részvétel új formáit.
Volt egy kommunikációs félreértés is szerintem arról, hogy mit jelent a társadalom bevonása a döntésbe. Péter fellelkesült, mert nagyon különböző hátterű, a közösségünktől teljesen független civilek felvetették, hogy Polgár Judit legyen a köztársasági elnök, és mind a miniszter, mind a vezető politikusok alkalmasnak tartották őt, és Péter erről kommunikált. A társadalom pedig mást képzelt a folyamatról.
Vita a vagyonvisszaszerzési hivatalról
A Tisza politikusa védelmébe vette a korrupciós ügyek feltárására létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalt. Szerinte az elmúlt 16 évben eltűnt közpénzek felderítéséhez szükség van egy erős, az ügyészségtől elkülönülő intézményre.
A hivatal jogköreivel kapcsolatos kritikákat túlzónak tartja, és úgy véli, a szervezetet ugyanazok a jogi korlátok kötik majd, mint más állami hatóságokat.
Értem, hogy megy az ijesztgetés, az ÁVH-zás, a csengőfrászozás, de ez a hivatal korrupciós ügyekkel foglalkozik majd.
A társadalmi megosztottságról
Melléthei-Barna szerint a politikai szembenállás jelentős része mesterségesen gerjesztett. Úgy látja, a korrupció, az egészségügy és a gyermekvédelem olyan ügyek, amelyekben először kellene társadalmi konszenzust teremteni.
Azt is hangsúlyozta, hogy a Tisza és a Fidesz képviselőinek közösen kellene dolgozniuk a fontos közjogi kérdésekben, például az alkotmány vagy a médiatörvény ügyében.
A politikus visszautasította a Fidesz állítását, miszerint az uniós források megszerzéséhez szükséges jogszabályok egy „salátatörvényben” szerepeltek volna különféle, oda nem illő elemekkel. Szerinte a csomag minden pontja az uniós pénzek lehívásához volt szükséges, és nem léteztek a kormánypárt által emlegetett „titkos paktumok”.
A beszélgetésben szóba került az is, hogy az állami vagyonról és a termőföld védelméről szóló törvényeket eredetileg kivették volna a kétharmados jogszabályok köréből, de végül visszakerültek.
Mi úgy gondoljuk, túl sok a kétharmados jogszabály, ami egy mindenkori egyszerű parlamenti többséget köt. Természetesen szükséges az alaptörvényen, alkotmányon kívül más jogszabályok stabilitását kétharmados szabályokkal biztosítani, de megítélésem szerint jelenleg túl sok ilyen jogszabály van.
