A hamburgi hetilap Félelem az orbánizációtól című írásában megállapítja: Magyarország az elmúlt évtizedekben kétszer is, 1956-ban, majd az 1989-es határnyitáskor is a “remény országa” volt, de ma már semmi esélye sincs annak, hogy a magyar EU-elnökség egy sikertörténet végpontja legyen. Éppen az ellenkezője fenyeget, Budapestnek – politikája miatt – nagy problémái lehetnek – idézte a cikk szerzője Martin Schulz európai parlamenti szociáldemokrata frakcióvezetőt.
Csak az utolsó csepp volt a pohárban, hogy a magyar miniszterelnök éppen most, néhány nappal az EU-elnökség előtt hidegvérrel keresztülhajszolt egy médiaszájkosár-törvényt, egy utolsó, különösen súlyos következményekkel járó lépést téve az autokrácia irányába.
A cikk szerint egyetlen európai politikusnak sem lesznek olyan hatékony eszközei a kritikus médiával szemben, mint a magyar miniszterelnöknek.
A Der Spiegel ugyanakkor megállapítja: annak, hogy Magyarország “a már csak félig demokratikus” államok közé jutott, sok oka van, a felelősséget a tévútért nem csak a tőről metszett konzervatívok és a szélsőjobb viseli. A baloldal fokozatosan egyfajta öngyilkosságot követett el. Több törvényhozási perióduson át is megvolt a lehetősége Magyarország alakítására, legutóbb 2006-tól 2010-ig. A reményteljes kezdeteket (azonban) gyorsan elfojtották, korrupció és nepotizmus határozta meg a politikát.
Orbán a tavaszi választási eredményt “forradalomnak” nevezte, és hamarosan megmutatta, hogy mit ért ezen. Úgy szabta át a választókörzeteket, hogy az októberi önkormányzati választások után a Fidesz adja a polgármesterek 95 százalékát. Megváltoztatta az alkotmánybírák jelölésének módját. Az egész országot át akarja formálni, “orbánizálni” akarja.
A médiatörvény kapcsán az EU-ban egyesek már esetleges szankciókról spekulálnak, mint amilyeneket Ausztria ellen vezettek be, amikor Jörg Haidert és pártját bevonták az osztrák kormányba. A Lisszaboni Szerződés értelmében “az európai alapértékek súlyos és tartós megsértése” címén akár a szavazati jogot is megvonhatnák Budapesttől, ami kemény csapás lenne a magyar miniszterelnökre, de Brüsszelben sem mindenki akarja az “ünnepnapokat elrontani” – írja a lap.
