Nem nyomjuk rájuk, hogy ez egy rehabilitáció, de ez az első lépcső. Ilyenkor még itt vagyunk, tartjuk a hátukat, ha valami gond van, elkapjuk őket. Kapnak egy kis önbizalmat, megerősödnek mentálisan. Változó, mennyire téma itt a betegség. Van, aki egyáltalán nem beszél róla, más addig nem, amíg más el nem kezdi, és akad, aki teljesen nyíltan. Vannak, akik úgy mennek be a vízbe, hogy milyen gyógyszereket szedtek a kórházban, meg egymásra licitálnak. »Neked milyen betegséged van? Nekem oszteoszarkóma!« »Nekem meg Wilms tumor!«
(Oszteoszarkóma: rosszindulatú csontdaganat, Wilms tumor: rosszindulatú vesedaganat – a szerk.)
A Játszóház Alapítványt 1992-ben hozták létre a gyermekonkológiai ellátás – azaz a gyermekkorban előforduló daganatos betegségek megelőzésével, felismerésével, diagnosztikájával és kezelésével foglalkozó szakterület – elkötelezett támogatói, akinek az a céljuk, hogy segítsék az onkológiai osztályon kezelt gyermekek kórházi és a kórházi kezelés utáni rehabilitációját. Az alapítvány 2014-ig a Madarász utcai kórházban végezte a tevékenységét, ma a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Onkológiai osztályát támogatja.
Egyik fő tevékenységük a rehabilitációs gyermektáborok szervezése, az idei, szokás szerint „Hepilend” névre keresztelt tábort augusztus 3. és 9. között Balatonbogláron tartották, az Appy nonprofit közösség nyaralójában. A nyaralót több civil szervezet használja egymást váltva a nyár során: hátrányos helyzetű, beteg vagy fogyatékossággal élő gyerekek, illetve az őket segítő szakemberek tölthetnek ott néhány napot vagy egy hetet. Itt látogattuk meg mi is a táborozókat.
Újra kipróbálni önmagukat
Teljesen olyan, mint bármelyik gyerektábor, és mégis teljesen más – így foglalhatók össze az első benyomások nem sokkal az érkezés után.
