A Tisza-többség leendő bábjának nevezte a kormánypárti képviselőcsoport által az államfői posztra jelölt Baka Andrást a Fidesz frakcióvezetője szombaton a Facebookon.
A Tisza-frakció szombaton, a kora délutáni órákban jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli az államfői posztra.
Bóka János erről azt írta: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását a Tisza Párt „önkényesen és illegitim módon” szüntette meg, így az új államfő választása is illegitim.
„A szappanoperává dagadó jelölési és választási színjátékhoz nem asszisztálunk, a Fidesz-frakció a jelölési és választási eljárásban nem vesz részt” – közölte.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarország „utolsó legitim köztársasági elnökét Sulyok Tamásnak hívják”, így Baka András jogtudósként egy „jogsértő eljárásban vesz részt, szerepvállalásával hozzájárul a demokratikus intézményrendszer lebontásához és Magyar Péter önkényének kiépítéséhez”.
Bóka János hozzátette: Baka András „saját hazáját perelte be” nemzetközi fórumon egy lényegesen kisebb sérelemért, mint amivel most a köztársasági elnöki tisztség megüresedését a Tisza előidézte.
Baka András a funkcióját csak addig fogja betölteni, amíg Magyar Péter egy kommenttel le nem váltja. A Tisza-többség bábja lesz, és ezzel neki is tisztában kell lennie
– fogalmazott a fideszes politikus. Bóka János kiemelte: az önkénnyel szemben a Fidesz politikai ellenállást hirdetett. Azt ígérte: támogatják a „szabadság köreit”, az alkotmányosságot pedig helyre fogják állítani.
Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelöléséről a Tisza Párt parlamenti frakciója döntött szombaton. Az Országgyűlés azért választ új köztársasági elnököt, mert az Alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfő mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt, jogköreit az Alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.
Frissítünk!
Reagált a másik két ellenzéki párt, a Mi Hazánk és a KDNP is. Toroczkai László elnök szerint mindenképpen „pikáns éppen azt a Baka András jogtudóst jelölni köztársasági elnöknek, aki 1991 és 2008 között a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként, majd később a saját ügyében is pontosan az olyan diktatórikus, személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás ellen lépett fel, amelyet most csúcsra járat a Tisza Párt. Baka András elmúlt időszakban tett nyilatkozatai alkalmatlanná teszik őt a köztársasági elnöki posztra, hiszen ma olyan rendkívüli politikai beavatkozások lehetőségét is elfogadhatónak tartja, amelyekkel szemben korábban saját ügyében Strasbourgig ment. Miután az előző kormány kétharmados parlamenti többsége idő előtt megszüntette legfelsőbb bírósági elnöki megbízatását, az Emberi Jogok Európai Bírósága végül neki adott igazat. Ehhez képest 2026 júniusában már úgy fogalmazott, hogy egyes tisztségviselők idő előtti, a kétharmados hatalommal visszaélő elmozdítása egy „történelmi helyzetben” politikailag indokolható lehet, illetve egy „autoriter rendszer lebontásához rendkívüli intézkedések kellenek”. Baka András a népképviselet Európában teljesen példátlan szűkítése, a parlamenti képviselői mandátumok időkorlátozása ellen sem szólalt fel; a Tisza Párt kormányzása alatt már láthatóan nem olyan fontosak számára a jogállami normák. Egy leendő köztársasági elnök esetében ezt a hozzáállást elfogadhatatlannak tartjuk. A jogállami garanciáknak ugyanis éppen az a lényegük, hogy ne attól függjenek, melyik politikai oldal van éppen hatalmon. Így Baka András alkalmatlan arra, hogy a hatalmával egyre jobban visszaélő jelenlegi kormányzat felett kontrollt gyakoroljon, és képtelen lenne a fékek és ellensúlyok rendszerének biztosítására. Nemzetközi bírói múltjából számunkra az 1956-os tatai események miatt elítélt Korbély János ügye is megkerülhetetlen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája – amelynek Baka András is tagja volt, és a döntést támogató többséghez tartozott – 11:6 arányban úgy ítélte meg, hogy Korbély emberiség elleni bűncselekmény miatti elítélése sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkét. Baka András szellemi és eszmei viszonyítási pontjai is kérdéseket vetnek fel. Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig című könyvében elismerően ír Jászi Oszkárról, aki a magyar polgári radikalizmus meghatározó alakja, a Martinovics Páholy főmestere volt, és akinek politikai-szellemi köre jelentős szerepet játszott az 1918-as őszirózsás forradalom eszmei előkészítésében. A Mi Hazánk számára ez a politikai, szellemi hagyomány, valamint a kommunista diktatúra bűnelkövetőinek mentegetése nem egyeztethető össze a magyar nemzeti gondolattal. Mindezek miatt, szakmai tudását és tapasztalatait nem vitatva, a Mi Hazánk nem tudja támogatni Baka András jelölését. Továbbra is Tóth Mátét javasoljuk köztársasági elnöknek, aki garancia lenne a hatalmával visszaélő kormányzat idején a fékek és ellensúlyok rendszerének kialakítására.”
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyar Péter és Baka András is bosszút akar állni a Fideszen. „Baka András perben és haragban állt az előző kormánnyal. Egyéni sértettség van bennük, és ez motiválja őket. Csakhogy a sérelmek megtorolása se nem visz előre, se nem segít megerősíteni a nemzet egységét.” – írta Rétvári Bence. Az ellenzéki politikus szerint Baka András úgy foglalhatja el a köztársasági elnöki széket, hogy ő maga teremtette meg a precedenst arra, hogy az ilyen helyzet illegitim. Azzal indokolt: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke korábban nemzetközi bírói fórumokig is elment, hogy bebizonyítsa, nem lehet határozott időre kinevezett közjogi vezetőket ciklus közben elmozdítani, holott az ő elmozdítása azért történt meg, mert megszűnt a Legfelsőbb Bíróság. Rétvári Bence szerint Baka András most úgy ül be Sulyok Tamás székébe, hogy a volt államfőt a ciklusa közben mozdították el „jogsértő és erőszakos módon”. A KDNP frakcióvezetője Magyar Péter miniszterelnököt azzal vádolta, hogy olyan „illegitim közjogi helyzetet” teremtett, amelyben minden köztársasági elnök „mínuszból indul”.
Kicsoda Baka András?
Az 1952-ben született Baka András 1978-ban szerzett jogi diplomát az ELTE-n, majd a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének alkotmányjogi osztályán kutatott 1989-ig. A jogtudós, egyetemi oktató 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként tevékenykedett. Az 1990-es országgyűlési választáson a Magyar Demokrata Fórum színeiben, de pártonkívüliként szerzett mandátumot a párt budapesti területi listájáról, de miután a strasbourgi székhelyű bírósághoz került, mandátumáról lemondott.
2008-ban Sólyom László köztársasági elnök jelölte a Legfelsőbb Bíróság megüresedő elnöki pozíciójára Bakát. 2009-ben hat évre választották meg a testület elnökévé, azonban a Fidesz hatalomátvétele után mandátuma az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján 2012. január 1-jén, három és fél évvel idő előtt megszűnt. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Magyarország megsértette Baka tisztességes eljáráshoz és szabad véleménynyilvánításhoz való jogát. A bíróság arra jutott, hogy megbízatását az igazságügyi reformokat bíráló nyilatkozatai miatt szüntették meg. Baka ezt követően a Kúria tanácselnökeként dolgozott, majd 2019-ben nyugdíjba vonult.
Baka András áprilisban a 24.hu-nak adott interjújában történelmi helyzetnek nevezte a Tisza kétharmados győzelmét. Úgy vélte, egy autokratikus rendszer alapvető átalakításához szükség van ilyen parlamenti többségre, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kétharmad veszélyeket hordoz. Az átalakításokat az Alkotmánybíróságnál kezdte volna, és új alkotmány elfogadását is szükségesnek tartotta.
