Az elmúlt két évben Bulgária világelső lett az elektromosenergia-rendszerhez viszonyított tárolókapacitások tekintetében – írja az EUalive. Ezáltal az ország Délkelet-Európa energiarendszereinek egyik fő stabilizáló elemévé vált, miközben Románia és Magyarország energiatermelési gondokkal küzd. Az alacsony vízállás nemcsak a román és a magyar atomerőműveknél okozott kényszerű leállásokat, hanem Szerbiában két vízerőmű teljesítményének csökkentését is el kellett rendelni.
Bulgária ehhez képest kisebb gondokkal küzd, miután ott nem kellett leállítani a kozloduji atomerőművet, pedig az is a Duna partján helyezkedik el, tehát szintén úgynevezett „friss vizes hűtéssel” működik, akárcsak Paks vagy a román Cernavoda. A bolgár sajtó szerint ennek oka az, hogy a kozloduji erőmű vízkivételi pontjai alacsonyabban vannak.
Bulgária jelenleg vezető szerepet játszik az európai villamosenergia-tárolási piacon. Több mint 12 ezer megawatt az ország tárolókapacitása, ezzel Európában Németország és Olaszország után a harmadik helyen állnak, miközben gazdaságuk és energiahálózatuk mérete ezeknél az államoknál sokkal kisebb.
A bolgár tárolókapacitások így lehetővé teszik, hogy egy komplett, országos áramszünet, „blackout” idején még 2,5 órán át működtetni tudják a hálózatukat, míg Romániában ugyanez az időtartam mindössze 15 perc lenne. Energiatermelésük egyharmadát képesek az akkumulátoros tárolóikban elraktározni, míg a termelés felét a napenergiából állítják elő.
Hiezl Tamás, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) az elnöke a 24.hu-nak elmondta, hogy Bulgáriában jelentős tárolókapacitások épültek ki az elmúlt években, így képesek arra, hogy segítsenek azoknak az országoknak, ahol a szárazság és a hőség miatt bizonyos napon belüli időszakokban (mint például Magyarországon a 17–22 órás sávban) energiahiány alakul ki. Magyarország helyzete ezekben a napokban ugyanakkor kettős, magyarázta a MEKSZ-elnök.
