482 oldalas dokumentumot adott át a Magyar Távirati Iroda (MTI) néhány munkatársa a megújuló közmédia júliusban kinevezett vezetőinek, írja közleményben a Duna Médiaszolgáltató sajtóosztálya. A magukat PRO DOMO munkacsoportnak nevező tudósítók és hírszerkesztők több mint 10 éven át gyűjtötték az állami hírhamisítás és manipuláció bizonyítékait: 2015-ös az első dokumentum és az idei választás előtti napról való az utolsó. A publikálással egy időben a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetése belső vizsgálatot rendelt el.
A munkáját végző maroknyi újságíró újra és újra leadta a tudósítását a valóságról, hogy végül híreik a fiókban maradjanak, vagy cenzorok csonkítsák meg azokat. Mivel a gyűjtőmunkát a külpolitikai témákon dolgozók végezték, ez a fájdalmasan bőséges leltár csupán a jéghegy csúcsa. E dokumentumok közvetlen bizonyítékként rögzítik a vezetői utasításokat, valamint azokat a híreket, amelyek kiadását megtiltották vagy amelyek tartalmát módosították. A rendelkezésre álló iratok alapján e hírekkel szemben szakmai kifogás nem merült fel, csupán azok tartalma nem illeszkedett a kormány propaganda narratívájába.
– írja a közlemény
A dokumentált eseteket a PRO DOMO munkacsoport több kategóriára osztotta, többek között: elhallgatott vagy parancsra készített hírek, kidobott hírek, manipulált anyagok, cenzúrázott és hamis hírek.
A hiteles, pontos, kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás a magyar médiaszabályozás, a Közszolgálati Kódex, valamint az európai médiaszabadságot védő szabályozás alapvető követelménye. A közmédia új vezetése az átvilágítás részeként az átláthatóság erősítése, a közbizalom helyreállítása érdekében azért tárja fel a dokumentumokat, hogy a propagandisztikus gyakorlat a jövőben ne ismétlődhessen meg, teszik hozzá.
A dokumentumokban szereplő esetek bemutatják azokat a szerkesztői utasításokat, amelyek egyes hírek elhallgatására, tartalmi módosítására vagy meghatározott szempontok szerinti átírására irányultak. Az iratanyag szerint számtalan közéleti, gazdasági és külpolitikai téma esetében a szerkesztői döntések politikai szempontok alapján születtek meg. A közleményhez kapcsolódó válogatás ezekből a dokumentált esetekből mutat be tipikusnak mondható példákat.
A válogatás és a képernyőmentések nagy része külpolitikai témákról szól. Jellemző rájuk, hogy még a legapróbb ügyekben is az Orbán-kormány üzeneteit vagy a szövetségesek érdekeit próbálták promótálni. Nem kerülhetett be például az MTI-be egy Benjamin Netanjahu elleni tüntetés, a két német jobboldali testvérpártot, a CDU-t és a CSU-t pedig külön kellett az AfD támogatásához hasonlítani, miközben ezek a gyakorlatban egy párt.
Volt olyan is, hogy az MTI londoni tudósítóját hívták be az M1-re beszélni arról, milyen nehéz a brit megélhetés az Oroszországgal szembeni uniós szankciók miatt, majd amikor közölte, hogy erről nem tud beszélni, hiszen Nagy-Britannia nem EU-tag, már nem kérték a szereplést. De volt az anyagok között konkrét kérés Havasi Bertalantól, iránymutatás a pénzügyminisztériumból és üzenetek arról is, hogyan és mit kell kérdezni Szijjártó Péter moszkvai útján.
A dokumentum itt érthető el, a közlemény szerint ez csak egy reprezentatív válogatás. Az MTI-nél egyébként nem voltak még jelentős személycserék, gyakorlatilag úgy működik tovább, mint a választások előtt.
Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs vezetője levélben reagált a hírre. Azt írta, a médiát nem tőle kell félteni.
