Tudomány

Erdők száradnak ki Magyarországon, annyira durva az évről évre visszatérő aszály

Kőrös Gábor / 24.hu
Erdőpusztulás Bélmegyernél 2026. július 31-én.
Kőrös Gábor / 24.hu
Erdőpusztulás Bélmegyernél 2026. július 31-én.

Erdők száradnak ki Magyarországon, annyira durva az évről évre visszatérő aszály

Hatalmas foltokban kopaszodnak a fák számos hazai erdőben, pedig korábban megbirkóztak az aszállyal. Néhány éve azonban valami megváltozott. Annyira, hogy egyes területeken inkább le kellene mondanunk az erdők helyreállításáról.

Az aszály egyre pusztítóbb jelei mutatkoznak országszerte. Szomorú és ijesztő látvány a holdbéli tájjá változó Velencei-tó, az apadó Duna, ám a legmegdöbbentőbb talán a pusztuló fákkal, sőt erdőfoltokkal szembesülni. Az őszi esők minden bizonnyal jelentősen javítják majd tavaink, folyóink állapotát, a fákat azonban már nem támasztják fel, miközben laikusként csak tehetetlenül morfondírozunk, mekkora lehet a baj, ha már e mélyre gyökerező növények sem jutnak vízhez?

A klímaváltozás összetett hatásai a szemünk láttára rombolják hazánk élővilágát, de a folyamat nem most kezdődött: a szárazon meredező fák jelentős része az évről évre visszatérő aszály áldozatai, az idei csapadékhiány miatt elpusztuló fák nagy része még nem is látható, majd jövőre szembesülünk a veszteséggel. Dr. Molnár Ábel Péter ökológust, a MATE Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Tanszékének kutatóját kérdeztük erdőink látványos haldoklásáról.

5 fotó

Évek óta pusztulnak az erdők

A cikk tartalmából

Cikkünk folytatásából többek között kiderül:

  • miért más a mostani szárazság, mint a korábbi ilyen periódusok;
  • hazánk mely területei számítanak potenciális tűzfészkeknek;
  • milyen fajokat és milyen területeket érint leginkább a pusztulás;
  • milyen táj váltja majd hazánkban a zárt erdőket;
  • hol és miért kellene lemondanunk az erdőkről;
  • illetve mi köze mindehhez a klímaváltozásnak.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Olvasói sztorik