A spanyol belügyminisztérium előzetes becslése szerint 24 óra alatt mintegy 49 ezer ember jutott át Marokkóból a spanyol fennhatóság alatt álló Ceutába. Az észak-afrikai város 83 600 fős lakosságának ez több mint a felével ér fel. Mindeközben legalább 19-en meghaltak, Madrid pedig katonákat és rendőri erősítést küldött az észak-afrikai területre.
Az emberek a hírek szerint szárazföldön és a tengeren keresztül jutottak be Ceutába: sokan úszva vagy gumibelsőkbe kapaszkodva kerülték meg a Tarajalnál húzódó határzárat, mások egy kapun törtek át. A Reuters által ismertetett 49 ezres adat egyelőre becslés, amely még jelentősen változhat. Csütörtökön a spanyol közmédia még 2–3 ezer érkezőről számolt be.
Az El País szerint az utcákon péntek reggel több százan aludtak a szabad ég alatt, az átkelések pedig az éjszaka folyamán is folytatódtak. A lap legfrissebb összesítése alapján 19 ember halt meg, miközben úszva próbálta elérni Ceutát.
A spanyol kormány 200 rendőrt és 60 katonát vezényelt a városba. Pedro Sánchez miniszterelnök és Fernando Grande-Marlaska belügyminiszter pénteken Ceutába utazik, hogy a helyi vezetéssel és a biztonsági szervek képviselőivel egyeztessen.
Spanyolország területe Afrikában
Ceuta Spanyolország egyik autonóm városa az afrikai kontinensen, a Gibraltári-szoros déli oldalán. A Marokkóval határos terület Spanyolország és az Európai Unió része, Ceuta és a tőle keletre fekvő Melilla határai pedig az EU egyetlen szárazföldi határszakaszai Afrikával.
A város a 16. század óta áll spanyol fennhatóság alatt. Madrid az ország elválaszthatatlan részének tekinti, Marokkó azonban vitatja a spanyol uralmat: megszállt területként hivatkozik Ceutára és Melillára. A két város emiatt nemcsak migrációs útvonal, hanem a spanyol–marokkói kapcsolatok egyik állandó feszültségforrása is. A határt magas kerítés védi, a tengeri útvonalat választók pedig gyakran a közeli marokkói Fnideqből indulnak: innen mintegy öt kilométert kell úszniuk a spanyol területig.
Mi indította el a tömeges átkelést?
A spanyol kormány és a határőrség szerint embercsempész-hálózatok használhatták ki a legfelsőbb bíróság júliusi döntését. Az ítélet értelmében a tengeren elfogott, úszva érkező migránsokat nem lehet azonnal visszaküldeni Marokkóba, ügyükben a rendes idegenrendészeti eljárást kell lefolytatni. A szabály a szárazföldi kerítésen átmászókra nem vonatkozik. Egy, a marokkói emberi jogi szervezetnek dolgozó aktivista ugyanakkor az AP-nek kétségbe vonta, hogy emberek tízezrei ismerték volna a spanyol bíróság döntését.
Hasonló válság alakult ki 2021 májusában, amikor két nap alatt legalább 8–10 ezer ember jutott be Ceutába. Marokkó akkor a spanyol kormánnyal kialakult diplomáciai konfliktus közben lényegében félrenézett a határon.
Arra nincs bizonyíték, hogy Marokkó most is szándékosan engedte volna át a migránsokat. A spanyol belügyminisztérium szerint a marokkói hatóságok együttműködnek, és több ezer átkelési kísérletet akadályoztak meg. A Reuters szemtanúi vízágyúkat is láttak a marokkói oldalon, az El País ugyanakkor az éjszakai órákban a marokkói rendőrök passzivitásáról számolt be.
Az Al Jazeera korábbi ceutai riportja arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2021-es tömeges átkelés hátterében nemcsak a diplomáciai konfliktus állt. A koronavírus-járvány idején két évre lezárt határ súlyos csapást mért a szomszédos Fnideq gazdaságára, amelynek lakói nagyrészt a Ceutával folytatott kereskedelemből éltek. Sok család abban látta a kiutat, hogy a fiatal férfiak Spanyolországban vagy más nyugat-európai országban próbálnak munkát találni.
Az ügy európai visszhangja ellentmondásásos. Az olasz kormány és a spanyol jobboldal összekapcsolta a történteket a madridi kormány bevándorlókat legalizáló programjával. Csakhogy a most Ceutába érkezőkre ez az eljárás nem vonatkozik.
