Eddig ismeretlen kriptát találtak a keszthelyi Szent Miklós-kápolnában – írja az MTI a régészeti ásatások vezetőjének tájékoztatása alapján Orha Zoltán régész-muzeológus arról számolt be, eredetileg a kápolna felújítását megelőző feltárások miatt kezdtek kutatásba az elmúlt hetekben, és számukra is meglepetés volt, hogy eközben a szentély alatt egy kriptára bukkantak négy koporsóval.
A szakértők szerint a temetkezési hely kora egyelőre vitatott, elképzelhető, hogy a 18. században készült, de az sem kizárt, hogy jóval korábbról, a 14. századból származik. A koporsók viszont bizonyosan a 18. századból származnak, feltehetőleg elhunyt nemeseket helyezhettek bennük nyugalomra 1717 és 1775 között, köztük egy gyermeket.
A zaol.hu tudósítása szerint a fenyőfából készült koporsókat egyelőre nem nyitották fel, így azt sem tudni, hogy bennük milyen állapotban őrzödtek meg a maradványok, illetve találhatók-e bennük sírmellékletek.
A Göcseji Múzeum ismertetője alapján a keszthelyi Szent Miklós-temetőkápolna eredetileg a középkori Szentmiklósszeg falu temploma volt, amely a 13. század végén vagy a 14. század elején épülhetett. A kápolna különleges értékét adják a 14. század végére datálható gótikus freskói, köztük Magyarország legnagyobb kiterjedésű, külső falon fennmaradt középkori falképegyüttese. Az épület a török kor után barokk stílusban épült újjá, majd a 20. század elején historizáló átépítésen esett át, amikor Vaszary Kolos bíboros temetkezési helyévé alakították. A középkori falképeket csak a 2000-es években fedezték fel a vakolat alatt.
További régészeti híreink alább olvashatók:
